Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IX. fondcsoport. Testületek

- 575 -mesteri iratok között találhatók. Mindezeket az iratokat az 1949-ben történt felszámolás után Debrecen polgármestere vette át, majd 1952-ben a jogutód városi tanács átadta'a levéltárnak. Itteni rendezésük 1965-ben történt. Ezek között a Debrecen városi nyugdíjas és kegydijas tisztviselők ... egyesületének iratai csak a felszabadulás utáni időből maradtak fenn, és főként a gazdálkodás menetét tükrözik. Ugyanakkor a debreceni városi adóhivatal segélyegyletének töredékes iratai:1937. óta állnak rendelkezésre, holott az egyesület már 1903-ban megalakult, Mindkét egyesületnek célja a tagok segélyezése, elhalálozásuk után a hátramaradottak támogatása volt. A levéltár 1956-ban vette őrizetbe a megmaradt iratokat. Rendezésük 1965-ben történt,

A pedagógusok szervezkedéséről maradtak irattöredékek. Több megyében elsősorban a községi tanitók részéről már a XIX. sz. második negyedében felmerült az a kivánság, hogy körzeti alapon főként segélyezési célokból különböző egyesületeket és intézeteket hozzanak létre. Ezek között egyesek egyházi, mások inkább szakmai jellegű egyesületek voltak. De mindkét szervezkedési tipusra a szociális gondoskodás határozottan jellemző volt*

Hajdú és Bihar megyék területén, főként az országos tanitószövetség helyi fiókjaként, több tanítóegyesület működött. De iratok a szervezkedések magas száma ellenére csak kis mennyiségben maradtak fenn, többek között a Magyarországi Tanitóegyesületek Országos Szövetsége debreceni fiókja, továbbá a debreceni ref. Egyházmegyei Tanítói Nyugdíjintézet, a Derecskéi helvét hitvallású iskolák Tanítóinak Egyesülete, a Hajdúhadházi Általános Tanítótestület iratai. Ezeken kivül tudunk arról, hogy Debrecen székhellyel 1902-ben ref. tanáregyesület,

1909-ben ugyanott középiskolai tanáregyesület, 1932-ben ref. tanitóegyesülét alakult, ugyanakkor 1899-ben alakult a Hajdú m. tanitók Gönczy Egyesülete, Hajduhadházon tanítótestület Í935-ben stb. Az egyesületek megszűnése után irataikat az érdekelt iskolák őrizték, amelyek 1953-ban adták át a levéltárnak, ahol

1965- ben rendezték őket.

Az egyetemi hallgatók is több formában szervezkedtek, tisztázatlan politikai célokkal, inkább segélyezési feladatokkal. Egyesületi életük ellenőrző szerve az egyetem rektora volt, de alapvetően diákönkormányzati jogköröket gyakoroltak. A debreceni tudományegyetemen önálló szervezete volt a Bihar megyéből származó hallgatóknak, "Tisza István Kör" cimen; működése 1920-ban kezdődött, a Magyar Egy. és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége /MEFHESz/ helyi fiókjaként. Politikai szellemét az irredentizmus jellemezte. Megmaradt iratai leginkább a segélyezésekről, továbbképzési módszereikről tájékoztatnak. Az iratokat a levéltár 1956-ban vette át a debreceni tanácstól, majd 1965-ben rendezte.

Politikai jellegű volt a Debreceni Székelytársaság« amely 1913-ban alakult a szókelység barátai sorából toborzott tagokkal. Korántsem azonos a Székely Egyetemi Hallgatók Egyesületével /SzEFHE/, amely csak 1935-ben alakult meg Debrecenben. A Székely Társaság 1926-ban lényegében már megszűnt, bár hivatalosan csak 1946-ban oszlatták fel. Töredékes iratait a levéltár 1953-ban gyűjtötte be, amikor átmenetileg a tudományegyetem levéltárát átvette; rendezése

1966- ban történt.

A Magyar Cserkészszövetség IX. kerületének működéséből néhány irat maradt fenn 1926-ból és egy iktatókönyv, amely azonban a tárgyalt és elintézett