Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
- 550 -határosatokat, amelyek a legeltetés szervezetére vonatkozóan nyújtanak bővebb tájékoztatást. 35 S 35 A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban a legeltetési társulatokra vonatkozó 44 fondban, lényegében képet kapunk a társulatok alakulására és működésére vonatkozóan. Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló anyag nem tekinthető teljesnek, végső soron mégis kerek kép rajzolódik ki, mivel a legeltetési társulatok irataiban esetenként a jogelőd közbirtokosságok iratait is megtaláljuk. A legtöbb legeltetési birtokosság, vagy társulat esetében a választmányi ülések jegyzőkönyve, vagy a közgyűlési jegyzőkönyvek nyújtanak bővebb felvilágositást a fondjegyzékben feltüntetett évhatárok között. A legtöbb legeltetési társulatot a helyi közbirtokosság hozta létre, mint ahogyan ezt a Bagaméri Legeltetési Társulat esetében is tapasztaljuk, részben a réti, részben az erdei legeltetés céljából. Ez egyébként az egyetlen társulat, amelynek tevékenységében az erdei legeltetésre vonatkozó adatokkal találkozunk. Mig az alapszabály a szervezeti jogkört ismerteti, az iratok között számadási ügyek, vagyonleltár, erdőkönyv, állatnyilvántartás található az adott évhatárokon belüli időből. Sajnos, a számadási főkönyvek hiányosak és legtöbb esetben az állatok nyilvántartása sem teljes. Az egyik legrégebbi társulásnak számit a Bakonszegi Legelcb irtokosság, melynek alakulási időpontja a rendelkezésre álló adatok szerint az 1890-es évre tehető. A megmaradt jegyzőkönyv a társulat tevékenységére, az állattartásra és a tagok nevére vonatkozóan tartalmaz adatokat. A birtokosság közgyűlésének és tanácsülésének jegyzőkönyvi bejegyzései időrendben követik egymást, de az 1917 és 1927-es évek közötti időre vonatkozó anyag hiányzik. Bár legeltetési társulattá alakult, mégis régi nevét 1940-ig megtartotta, s azt csak a hivatalos sürgetésre volt hajlandó me gváltoztatni, A berettyószentmártoni, biharkeresztesi, biharnagybajomi, csökmői legeltetési birtokosság illetőleg társulat iratai is nagyon hiányosak. Lényegében a 30-as évektől kaphatunk valamelyest kerek képet a társulat megszűnéséig, 1950-ig, amikor szerepét a tanácsok kebelében működő legeltetési bizottságok vették át. A darvasi volt úrbéresek közös legelőjében részes birtokosság legeltetési társulatának iratai, amely Darvas község volt Úrbéres birtokossága nevet viselte, megközelitően 1894-1949-ig folyamatosan két állagban sokrétűen ad tájékoztatást. A Derecskéi Osztatlan Közös Legelőben érdekelt Birtokosság Legeltetési Társulata iratai gazdag anyagot tartalmaznak mind a választmány működésére, mind a szervezeti, politikai, vagyonkezelési ügyekre az 1923-1950-es évek között. Az 1950 február 28-án megszűnt, illetőleg átalakult társulat a községi önkormányzat alatt működött tovább. Anyaga szintén két állagra bomlik, a választmányi iratokra és a gazdasági ügyviteli iratokra. Az egyeki Önálló Legeltetési Társulat egyetlen pénztári naplója csupán az 1947-es évre vonatkozóan nyújt némi tájékoztatást, mig a Pöldesi Birtokosság Legeltetési Társulatának iratai között csupán az alapszabályokat és a legeltetési szabályrendeleteket találjuk 1939- ből. A furtai Legeltetési Társulat 1898-ból megmaradt közgyűlési jegyzőkönyve után csupán 1928-tól kezdve találunk különböző iratokat, köztük névjegyzéket, kivetési lajstromot, számadásokat, pénztári naplót, valamint a legelőrendtartás,
