Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IX. fondcsoport. Testületek
1 hiszen az inasfelvételtől kezdve a mesterré nyilvánításig mindenféle szakágazati üggyel foglalkoztak. Ezt a funkciót lényegében az ipartestületek létrejöttéig megőrizték, ami lényegében nem különbözött attól a feladattól, amit a céhek is elláttak* A társulatok az ipartestületek megszervezése után egyre inkább kulturális testületi jelleget öltöttek, s érdekképviseleti szerepük nagyobbára a szórakoztatás formájában jelentkező továbbképzésre korlátozódott. A századforduló óta a továbbképzés fokozatosan elmaradt, s csupán a szórakozás és a szórakoztatás funkcióját töltötték be és igyekeztek ápolni. Ilyenmódon az ipartársulatok az 1890-es évekből folyamatosan szintén haldokló intézményekké váltak, s egymás után megszüntették működésűket, vagy átalakultak iparosok olvasó körévé, olvasó egyletté. A Debrecen városban működő ipartársulatok iratai a fentebb vázolt összefoglalásnak megfelelően a tagok nyilvántartását, számadásokat, kulturális rendezvényekre vonatkozó adatokat, szegődtetésre vonatkozó feljegyzésétet tartalmaznak. Ebben a tartalmi körben fontos forrásai az iparosok helyzetét feltáró kutatómunkának, különösen az iparosifjuság kapitalizmuskori helyzetét vizsgáló érdeklődésnek. A debreceni és a városi, vagy községi ipartársulatok anyaga szórványosan maradt meg. Közülük kivétel a debreceni Fazekas, a hajdúnánási Csizmadia Ipartársulat; legnagyobb s ebből eredően nyilvánvalóan a legterjedelmesebb, legtöbb anyagot tartalmazó a Debreceni kereskedő Társulat 1872-1944-ig terjedő iratanyaga. A megalkotott társulati alapszabályon: az egyes társulatokra vonatkozóan megfogalmazták a társulat célját, melyet lényegében minden társulat azonos módon tűzött ki. Ezek szerint a társulat célja: "Az iparosok közös érdekének megóvása, és előmozdítása, a jogos igények érvényre juttatása és jogtalan sérelmeik orvoslása. A hatóságok tájékoztatása és felvilágositása az ipar körébe vágó szakkérdésekben, valamint közbenjárás a hatóságoknál az ipar közrendészeti és Q közhasznú irányitása céljából."^ Néhány adat, amelyeket nem az alakulás sorrendjében, inkább az abc sorrendet figyelembévévé sorolok fel, ami a fondtörzsszámok sorrendjében is inkább megfelel, rávilágít az alakulás körülményeire, s azokra a funkciókra, amelyeket az adott társulat betöltött. A Debreceni Bérkocsis Ipartársulat 1905-ben alakult meg, s az önálló iparral rendelkező bérkocsifuvarozókat fogta össze. Jóllehet a bérkocsiifúvarozás nem volt szakképesitéshez kötve, mégis a kisiparosokhoz hasonlóan a bérkocsisok is társulatba tömörültek. A társulat ugyanazokat a funkciókat töltötte be, mint általában az ipartársulatok. Ez esetben az egyéb hivatalos funkciókon túl kiterjedt a bérkocsis gazdák és segédek közötti viszony rendezésére, a munkaközvetítésre, segélyezésre és a tagok művelődésének előmozdítására. A társulatnak tagja volt minden ónálló iparos, aki tagfelvételét kérte, a tagdijakat fizette és beiratási költség térítésével a tagságát megváltotta. Az igy begyűjtött összeg fedezte a társulat nem túlságosan nagy anyagi természetű kiadásait. Természetesen a többiekhez hasonlóan alapszabályszerűen működött, ügyeinek vezetésére a közgyűlés, a választmány és a tisztikar volt hivatott. Működését a Földművelés, Ipar es Kereskedelemügyi m. kir.miniszter hagyta jóvá, a többi társulatokéhoz hasonlóan, mint ezt a Debreceni Cipész Ipartársulat esetében 18/3 október 23-ról, a Fazekas Ipartársulat esetében 1873. okt. i7-ről, a Kerékgyártó Ipartársulat esetében 1875 május lb-ról, a Lakatos Ipartársulatnál- 521 -
