Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 490 -mezőgazdasági jellegű szakiskolák és ipari technikumok töltötték be,

A rendelkezésre álló hajdúhadházi, kötegyáni, mikepércsi gazdasági továbbképző iskola iratai a tantestület működésére, az iskola igazgatására, iskolapolitikai kérdésekre adnak felvilágositást. Az anyakönyvek a tanulók adatairól tájékoztatnak.

Fogyatékosokat nevelő iskolák Siketnémák Debreceni Tanintézete

A Tanintézet a Siketnémákat Gyámolitó Egyesület alapítványa. Szervezése 1903-ban történt, de élvezte Debrecen város és Hajdú megye anyagi támogatását is. 1920-tól az állami támogatás összege már fedezte a kiadásokat, államosítására 1938-ban került sor. Az intézetben a végzett növendékek számára varróiskolát és beszédgyógyitó tanfolyamot szervezett az igazgatóság. Debrecen város ipariskolájában pedig külön osztályok révén biztosították a sikernémák továbbképzését és gyakorlati foglalkoztatását.

A rendelkezésre álló iratok a tantestület működésére, tanulmányi munkájára, tanmenetekre, iskolastatisztikákra, elszámolásokra, szervezési kérdésekre nyújtanak felvilágositást.

Debrecen város zeneiskolája

Debrecenben zeneiskola alapítására irányuló törekvések már a XIX. sz. elején felszínre törtek, a Bach-korszakban azonban ezek megvalósítására nem volt lehetőség annak ellenére, hogy a zenekultúrának a városban gazdag hagyományai éltek. Úttörő munkát végzett e téren Maróthy György, aki az 1740-es években a zenei tilalmak ellenére nemcsak sürgette az ének és zenetanitást, hanem reformtervében is hangot adott e kívánságának. A harmóniáé éneklésről ő adott ki először könyvet, s a művészi éneklés ápolására alapította a főiskolai Cantüst, majd 1741-ben Debrecen főbírója előtt javaslatot tett "collegium musicum" felállítására.^

1841-ben ’’Hangász egylet" alakult Debrecenben, amely hangversenyeket rendezett a zeneirodalom legértékesebb müveiből.

Fáradhatatlan szorgalommal dolgozott Debrecen város zenei életének fellendítésén Szotyori Nagy Károly, aki 1855-ben magánzeneiskolát nyitott a klasszikus zene művelésére.

Az abszolutizmus terrorjának enyhülése után, egyidejűleg a szinházalapítási kísérletek megindulásával, határozottabb tervet öltött a zeneiskola létrehozása. 1861 március 17-én a "debreceni ének és zeneiskola" alakítására összehívott értekezleten ismertették Farkas Ferenc vaskereskedőnek 1861 január 26-án tett ama bejelentését, mely szerint "egy ének és zeneiskolának legalább 10 ezer forintnyi alaptőkével leendő felállítását" tartotta indokoltnak s alapitótágként 500 ausztriai forintot ajánlott e célra.^