Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények

- 457 -különböző intézményeinek képviselőiből alakult Igazgatótanács nyújtott a ref. lelkész elnöklete alatt.

Az iskolát 1948-ban az államosítás szüntette meg, de szerepét 1945- től fokozatosan már az általános iskola vette át.

Az 1935/36 tanévtől kezdődően az intézet tanulmányi munkaköre a gép- és gyorsírás tanításával bővült, s e gyakorlati szempontból rendkívül fontos tantárgyak tanítása emelte az iskola életre nevelő jelentőségét.

A gyakorlati irányú nevelést biztosította az iskola a kétéves továbbképző tanfolyam megszervezésével, mely az 1938/39. tanévben indult meg. E tanfolyam olyan tanulók részére kívánta a továbbképzést biztosítani, akik felsőbb iskolába nem kívánták tanulmányaikat folytatni. A tanterv szerint működő tanfolyam gyakorlati, háztartási, gazdasági befejező képzést nyújtott hallgatóinak.

Az iskola működéséből gazdag forrásanyag maradt meg, s ilymódon forrásul szolgál más polgári iskolák tanulmányozásánál is. Az 1924-1948 évekből rendelkezésre álló tantestületi jegyzőkönyvek, az 1901-1948 évek igazgatósági iratai az ügyvitelnek, a nevelőmunkának, a tanári kar összetételének, szemléletének, általában a neveléstudomány történetének és gyakorlatának értékes forrásai az 1936-1948. évi bizalmas iratokkal együtt. Az iskolai anyakönyvek hiányosak, de 1909-1928. évekből a levéltárban kutatás folytatható a tanulók és a magánvizsgázók okmányanyagában. A korábbi évfolyamok ügyviteli értékükre tekintettel a jogutód általános iskola kezelésében maradtak. A vagyonkezelési iratok is itt maradtak meg legteljesebben; tájékoztatást nyújtanak a tandijkezelésről, a segélykönyvtár állományáról, az ifjúsági könyvtár értékéről, a zárszámadásokról. Az iratok kutatásánál az 1923-1947. évek között vezetett iktatókönyvek kiegészitésül szolgálnak.

A HAJDUDOROGI ÁLLAMI POLGÁRI PIU - ÉS LEÁNYISKOLA

A polgári iskola megszervezését külön fiú- és leánytagozati jelleggel a 112.126/1915 VKM. sz. engedélyokirat biztositotta. Ennek alapján az iskola

1916-ban első osztályaival megkezdte működését majd a következő években négyosztályúvá fejlődött. Az iskola állami támogatást élvezett. Önálló gondnokság intézte anyagi ügyeit a görög katolikus lelkész elnöklete alatt. A gondnokság a gazdasági irányításon kivül az iskolaszéki teendőket is ellátta. Az iskola igazgatója az elnökség tagjaként tevékenykedett.

Az iskola az általános iskolák felfejlesztésével, az államosítással egyidőben szűnt meg, bár az államosítás itt a tulajdonjogi viszonyokat nem érintette, csupán a szervezeti változásokat rögzítette.

Iratok hiányában az iskola működése az iskolaszék! anyagból rekonstruálható, melyhez csak kiegészitésül szolgálhatnak a tantestületi jegyzőkönyvek 1930-31* évekből, valamint a tanulók iratai a levéltárban 1916-1925. közötti időből, a korábbiak a jogitód általános iskola kezelésében lévő példányokból.