Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 36 -alakuló ülését. Első teendője a volt tiszántúli kerületi táblai, debreceni váltótörvényszéki és debreceni városi befejezetlen perek átvétele volt.^ Ezután hozzáfogott az érdemi munkához: az átvett pereknek és a hozzá benyújtott ügyeknek az új törvénykezési rendszer szerinti ellátásához. Később hozzá utalták az akkori Dél-Szabolcs megye területét is, nevét pedig "Észak-Bihar - Bél - - Szabolcs megyei cs. kir. ideiglenes Törvényszék"-re változtatták. Az abszolutizmuskori végleges bírósági szervezetre vonatkozó 1854 április 6-i kormányrendelet2^ csökkentette a bíróságok számát, s megszüntetve az Észak-Szabolcs megyei törvényszéket, Szabolcs megye egész területét a debreceni me gyetör vényszékhez utalta. A "végleges" rendszer szerinti "Debreceni cs. kir. Törvényszék" 1854 október 28-án alakult meg, Karap Sándor elnöklete alatt. Addigra megtörtént az ideiglenes törvényszék részéről a hivatalátadás és az ugyanaznap, amellyel az új törvényszék megalakult, beszüntette működését. Lezárták az iktatókönyvet és egyéb nyilvántartásokat, az újonnan megalakult törvényszék pedig október 28-val új iktatást kezdett. A "végleges" törvényszék elődjének iratait azok eredeti rendjében meghagyva őrizte. Az ideiglenes törvényszék irattári rendszere nem volt egységes, 1850-1853 között az iratokat évek és irattári számok növekvő rendjében őrizték, majd 1853« július 1-vel áttértek a bíróságok akkor életbe lépett ügyrendtartásában előirt kútfőrendszerre. A végleges törvényszék a maga iratait természetesen az ügyrendtartásnak megfelelő módon kezelte. A Debreceni cs. kir. megyetörvényszék az októberi diploma után, az 1861. évi birósági átszervezés kapcsán szűnt meg. Elnöki iratai nem maradtak fenn, általános irattára azonban teljesebben maradt ránk, mint a nagyváradi országos törvényszéké /IV.B.154«/. Az ideiglenes és végleges törvényszék iratai ma közös fondban, három állagra tagolva találhatók. a/ Törvényszéki jegyzőkönyvek 1850-1853 A debreceni ideiglenes megyetörvényszék "eljárási jegyzőkönyvei" 10 kötetben maradtak ránk. Ezek az ülésjegyzőkönyvek a törvényszék megalakulásától /1850 junius 17/ egészen az új ügyrendtartásra való áttérésig, vagyis 1853 június 30-ig rögzítik a tanácsülések lefolyását s igy rendkívül értékes forrásai az érintett időszak bíráskodása történetének. A jegyzőkönyvek és az iratok kölcsönösen kiegészítik egymást: az előbbiek éppen arról tájékoztatnak, amiről az iratok maguk nem szólnak, ti. a törvényszéki döntések megszületéséről, A jegyzőkönyvekből kiderül, hogyan szavaztak az egyes birák, milyen jogi véleményt fejtettek ki, mivel indokolták véleményüket. A törvényszék váltóosztálys időről időre külön üléseken tárgyalta a hozzá utalt ügyeket. A jegyzőkönyvek egyes kötetei betűrendes mutatóval vannak ellátva, ez a jegyzőkönyv megfelelő lapszámára és a kérdéses irat iktatószámára utal.
