Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VIII. fondcsoport. Intézetek, intézmények
- 426 -A tanintézetben 1870 óta folyt a tanitóképzős hallgatók gazdasági szakoktatása, a mezőgazdasági kísérletek oktatása, 1894 óta a vegykisérleti munka, 1883 óta az állami vetőmagvizsgálás; 1898_ban ott jött létre a dohánytermelési kísérleti állomás, 187^-ben kezelésébe adták a Meteorológiai Állomást. Az intézet kebelében aiaxult meg 1892-ben az intenziv gazdálkodás előmozdítására a Gazdasági Tanácsadó Bizottság.1 Tekintettel arra, hogy az Akadémia szervezetéről, oktatásának tárgyáról es módszereiről önálló feldolgozás született, ebben az ismertetésben csak azt emeljük ki, hogy az intézmény működése során keletkezett iratok sokrétű és gazdag forrásanyagot jelentenek, ezért egy-egy részletkérdés monografikus tanulmányozása esetén az elmélyültebb kutatómunka föltétlenül szükséges. Az iratok ugyanis tájékoztatnak a tanmenetekről, a tananyagról, az építkezésekről, a külföldi kapcsolatokról, a tanári kar személyi adatairól, a tanulók összetételéről, tanulmányi eredményekről, a kísérleti gazdaság munkájáról, termelési eredményeiről, a szegődményesekről, napszámosokról, utóbbiak kapcsán a bérkövetelésekről, az iskola Tanácsköztársaság alatti magatartásáról. Az iratokat nemcsak az agrártörténészek, hanem meteorológusok, növénynemesitők, talajkémikusok, állattenyésztők is hasznosíthatják. Az iratok 1952-ben kerültek levéltári, őrizetbe, ahol 1965-ben megtörtént középszintű rendezésük, majd nyilvántartásba vételük. A rendezés egy fondban fogta össze a földműves iskola, az akadémia és tangazdaság iratait, miután mindháromnak azonos volt az igazgatósága. Az állagok csoportosításánál a levéltár viszont már figyelembe vette a szervezeti tagolódást is. A tantestület! iratok sorában megtalálható jegyzőkönyvek elvi kérdésekről tájékoztatnak, de főként a külföldi kiállítások, külföldi hallgatók ügyében nyújtanak információkat. Utóbbira föltétlenül kívánatos volna valamilyen formájú részletesebb feldolgozás is. A tangazdaság iratai szerteágazóak. Az egykorúan vezetett különféle nyilvántartásokat a levéltár igyekezett egységes kezelésbe vonni és a tárolási rendet a szükséges időrendi összeállitás szerint kialakítani. A kutatás az állagok figyelembevételével történik. A jegyzőkönyvek esetében nemcsak a tárgyat, hanem az időt is szem előtt kell tartani, mert azoknak a kezelése időrendi. Maguk az iratok a rendelkezésre álló segédkönyvek alapján kutathatók. A tangazdasági anyag kutatása a különféle naplók tételes átvizsgálásával történik. Jegyzetek 1./ Lásd Komoróczy György szerk.: A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve, 1968, Bpest. Az iratok leÍrása /Mervó Zoltánná/ VIII.2. A DEBRECENI /PALLAGI/ GAZDASÁGI AKADÉMIA IRATAI 1867-1945
