Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 421 -41-47 Névmutató 1861, 1867-1871 48-52 Sortár 1863-1871 53-54 óvási jegyzőkönyv 1345-1850, 1861-1868 55 Bírósági dijak kivetési könyve 1861 Az úrbéri törvényszék iratainak gyűjteménye /Komoróczy György/ 1856-1872 Az úrbéri törvényszék szervezéséről, támaszkodva az 1853 március 2-án kelt úrbéri pátensre, az abszolutizmus korának kormányzata intézkedett. A törvényszék létrehozásakor nem igazodtak a közigazgatás határaihoz, mert a megyék nagyságától tették függővé a birósági fórumok számát; nagyobb megyékben - a polgári közigazgatás keretein belül - több törvényszék működött, kisebbeket viszont összevontak. A törvényszék elsőfolyamodású szervezet volt, a fellebbezéseket viszont a közigazgatási kerületre kiterjedő illetékességgel kialakított úrbéri főtörvényszék birálta felül. A császári pátens végrehajtásaként a bel- és igazságügyminiszter 1855 december 25-i rendelete értelmében az úrbéri törvényszékek 1856 január 30-án kezdték meg működésűket. Ezeken tárgyalták az úrbéri szabályozásokat, a legelőelkülönitéseket, az erdőhasználatot, az irtásföldek hasznosítása körül felmerült pereket. Az iratok a helytörténeti kutatás számára kimeríthetetlen forrásértéket jelentenek. Akár a volt jobbágyföldek fekvésére, akár a feudális jellegű birtokokra, akár a kialakult parcellákra, vagy művelődési ágakra és telekrendszerre folytat valaki kutatást, a pertestek és a hozzájuk tartozó térképmellékletek nélkülözhetetlenek. Bár a levéltár a térképek nagy részét egyedi kartonra fektetett levéltári adatokkal, jelzetekkel, a felállított önálló térképtárban őrzi, tanulmányozásuk az iratokkal együtt kivánatos. A térképek még hamarabb megtalálhatók, mint maguk a pertestek. A fond a levéltár kezelésében gyűjteményjellegűvé vált. A volt hajdúkerület, Debrecen város, Dél-Szabolcs és Bihar megye nem egy községének határvonulatai, birtokarányositásai sok esetben annyira összekapcsolódtak, hogy az iratok szétválasztása azért vált lehetetlenné, mert egy-egy ügyet hol a debreceni, hol a nagyváradi úrbéri törvényszék tárgyalt és előirat cimén egymásnak küldözgették a már felvett ügyek tartozékait. Emiatt a két törvényszék iratait egyetlen gyűjtemény jellegű fondban kell kezelni. E gyűjtemény végső - középszintű - kialakítása, alkalmazkodva a Levéltárak Országos Központjának fondutasitásához, 1964-ben történt. Az úrbéri törvényszék 1861-ben mind Debrecenben, mind Nagyváradon megszűnt, mert visszaállt a hajdúkerület és a Bihar megyei önkormányzati hatóság, majd ismét a megyei törvényszék intézte a polgári pereket, közöttük az úrbéri ügyeket is. Ennek ellenére a peres iratokat kezdettől fogva a megyei tör~5nyszéken felállított úrbérrendezés! osztály kezelte.
