Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 34 -1852. /A perben egymásnak ellentmondó Ítéletek születtek, mig végül a cs. kir. birodalmi Legfőbb Törvényszék az egész birói eljárást mint törvénybe ütközőt megsemmisítette./

Miskolczy-Bölönyi féle örökösödési per 1852,

Tamásda községet illető elővételi jog /Baranyi contra Bosch/ 1853,

Buzásy Ferenc csődügye 1853.

Petrák államügyész által 1854-ben a törvényszéknek átadott, Görög Dánielné Jancsó Anna vagyonának elárverezésére vonatkozó iratok 1816. /!/

Birtokjogi okmányok 1850-1854. Örökvallások, szerződések. Az örökeladási és - vételi bevallásoknak élőszóban kellett a megyei törvényszék előtt megtörténniük. A felek arra Írásban kértek engedélyt, s azt, hogy az örökbevallásról szóló hiteles bizonyitványt a törvényszék adja ki. Egy hiteles példány a törvényszéknél maradt.

b/ Telekkönyvek

1851-1853

A telekkönyvek ideiglenes felfektetése a volt úrbéri birtokokról az 1849 december 23-i legfelsőbb elhatározás^ és az 1850 július 16-i és 1851 január 4-i igazságügyminiszteri utasítások^ által megszabott módon történt. A telek- és betáblázási könyveket községenként kellett megalkotni. A kitűzött napon a telekkönyvvezető a járásbiróval vagy annak segédjével megjelent a községben és elkezdte a telekkönyv felvételét. A jegyzőnek be kellett idéznie a birtokosokat azzal, hogy a birtokukra vonatkozó esetleges okmányaikat vigyék magukkal. A bejelentések felvétele a község elöljárójának, a helység jegyzőjének ás a községi esküdteknek a jelenlétében történt. Miután a birtokok bejelentéséről felfektetett jegyzőkönyvet a járásbiró vagy helyettese aláirts, azt mindenki megtekinthette és nyilvános idézést bocsátottak ki abból a célból, hogy mindazok, akik a községben levő ingatlanokra tulajdon- vagy zálogbirtokigényt formáltak, azt bejelenthessék. Harminc nap leforgása után a járásbiró vagy helyettese ilyen felmerült igények esetén mindkét érdekelt féllel sommás úton eljárt és végzést hozott, egyúttal elkezdte a kérdés alá nem vont birtokbaiktatási kereseteknek a telekkönyvbe való beírását.

A megnaradt füzetek egytől-egyig a birtokbejelentések felvételekor készült jegyzőkönyvek, és nem az ezek alapján készült telek- és betáblázási könyvek. Az alábbi Délbihar megyei községek "1843. év előtti úrbéri birtok feljelentési jegyzőkönyve" maradt meg:

Kislaka, Földesura a nagyváradi latin szertartásé püspök volt. A község felméretlen és rendezetlen volt. A jegyzőkönyvet Dobos Lajos telekhivatali segéd vette fel 1853-ban,

Kocsuba. Itt is a nagyváradi püspök volt a földesúr, ez a község is felméretlen.és rendezetlen volt még a jegyzőkönyv készítése idején* A jegyzőkönyvet Dobos Lajos vette fel 1852-ben.