Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei

1- 407 -nácsát arra, hogy ha az Ítélőtáblák szétosztása fogytán az egyik Ítélőtáblát al akarja nyerni, tegyen kötelező nyilatkozatot, hogy az elhelyezésről gondoskodik. A város úgy állapodott meg az igazságügyminiszterrel, hogy az Ítélőtábla működésének megkezdésétől számított 10 év alatt az Ítélőtábla és a főügyészség számára az igazságügyminisztérium által rendelkezésre bocsátandó tervek a- 1apján új épületet emel.

a,/ Elnöki iratok

Az ítélőtábla megszervezésére az elnöknek már kinevezett Puky Gyulát miniszteri biztosként rendelték ki, aki 1891 március 13-án jelentette az igazságügyminiszternek , hogy az Ítélőtáblát egyelőre két épületben helyezik el éspedig a Piac utca /:mai Vörös Hadsereg útja:/ és Széchenyi utca sarkán lévő Podmaniczky ház első emeletén, valamint ettől a negyedik házban, ugyancsak a Széchenyi utcában az erre a célra átalakított "Korona" vendéglő helyiségeiben. Ezeket a helyiségeket csak 1891 szeptemberig használták, mert már a nyáron elkészült a "Korona" vendéglő telkének a Kisuj /:mai Simonffy u:/ utcára nyíló részén az egyemeletes épület, amely az Ítélőtábla /:ma megyei biróság:/ épületének hátsó része. Az iratok az épület további sorsáról is beszámolnak.2^

Az Ítélőtábla elnökének 1891-1943 évek közötti iratait a Levéltár öt csomóban őrzi. Az iratok azonban igen hiányosak.

Az 1. csomóban a második viláháborúban való -részvétel előkés-aitéaére vonatkozó rendelkezések vannak. Az Ítélőtábla elnöke 1939 szeptember 22-én továbbította a törvényszéki elnökökhöz a Legfelső Honvédelmi Tanács nyilvántartási számmal ellátott, szigorúan bizalmas jelzéső "Szolgálati utasítás és ügy->* rend az OM. /országnozgósitási/ szervek részére" c. rendelkezést, a nyugállományú alkalmazottakról, akik a bíróságok tagjainak tényleges katonai szolgálatra behívása esetén a bírósághoz berendelhetők.

Az 1940«-ben keletkezett iratok nagy része az országnozgósitási előkészületek bírósági vonatkozásaival foglalkozik.

Közismert, hogy a kapitalista viszonyoknak megfelelő elveken felépült, igen részletes, polgári perrendtartást az országgyűlés már 1911-ben törvénybe iktatta /1911:I.tc./ s eredetileg úgy tervezték, hogy 1914 január 11-én hatályba léptetik. Ennek előkészítő munkájában a bírói kar éppen úgy résztvett, mint a kapitalista viszonyoknak meg nem felelő más törvénytervezet munkáiban. Ezekről az iratokban feljegyzések találhatók.^25,125 többek között 1913-ban tervezet készült az 1861. évi hitbizományi rendelet, továbbá a bírósági és ügyészségi szervezet módosításáról. Elkészült a fiatalkorúak bíróságára vonatkozó törvényjavaslat és a magyar polgári törvénykönyv tervezetének második szövege, a polgári perrendtartás alapján szükséges kézbesítési rendelet, a törvényszéki és telekkönyvi ügyviteli szabályzat tervezete. 1912-ben a hágai, nemzetközi értekezleten a váltójog egységesigése ügyében egyezményt irt alá, de a váltójog szabályainak megalkotását minden állam saját törvényhozására bizta.

1914-ben külön ipari hatóságok felállítását, a szerzői jogi ügyekben követendő eljárás szabályozását és a csekkjog egyesítését tervezte az