Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
VII. fondcsoport. A jogszolgáltatás területi szervei
- 383 -tárgya ó perek. A törvényszék eleinte a polgári perekben is három tagú tanácsban Ítélkezett, 1925-től kezdve azonban kizárólag egyesbiróságként járt el. Az eredetileg kizárólag elsőfolyamodású bíróságként szervezett törvényszék később részben első, részben másodfokú bírósággá szerveződött át. Nevezetesen a területén lévő .járásbíróságok polgári és büntető perekben hozott ítélete ellen ide lehetett fellebbezéssel élni s a fellebbezéseket a törvényszék mind a polgári, mind a büntető ügyekben három tagú tanácsban intézte el. A hatásköri rendelkezésekre a bírósági iratok kutatásánál figyelemmel kell_lennii_mert_ez_dönti_elA_hogy az adott témához melyik biróság iratanyagában lehet adátokat találni. a./_A debreceni királyi törvényszék területén működött miniszteri biztos iratai Az 1871: XXXI.tc-vel szervezett elsőfolyamodású bíróságok és ügyészségek tényleges működésének megkezdése érdekében a szükséges előmunkálatokat el kellett végezni. Ezért az igazságügyminiszter - a király által a törvényszék elnökévé már kinevezett - Sárváry Istvánt 1871 szeptember 24-én a debreceni törvényszék területére miniszteri biztosként kirendelte, és a szervezésre vonatkozó utasítást részére kiadta. A miniszteri biztos 1871 szeptember 24-től december 31-ig működött s iratai közül csupán az iktatókönyv s ehhez tartozó mutatókönyv található a levéltárban. ^ Az iktatókönyvből kitűnik, hogy a miniszteri biztos személyi kérdésekkel nem foglalkozott, hanem kizárólag a felállítandó bíróságok és ügyészségek részére szükséges épületek biztosítása és berendezése tartozott hatáskörébe. A miniszteri biztos érintkezésbe lépett Bihar vármegye alispánjával, valamint azoknak a városoknak az elöljáróságával, ahol járásbíróság és fogház felállítására került sor. A szükséges épületekre - amelyek között voltak magántulajdonba tartozók is - a bérleti szerződéseket megkötötte és jóváhagyás végett felterjesztette az igazságügyminiszterhez. Minden valószínűség szerint,, araikor 1871 december 31-én a miniszteri biztos működését befejezte, a szervezéssel kapcsolatos iratait az igazságügyminisztériumnak adta át. A debreceni kir. törvényszék 1872-ben kezdte meg működését. Elnöki, polgári peres és perenkivüli, valamint büntető iratanyaga 1944 végével bezárólag a VII.2. fondtörzsszám alatt található. b./A királyi törvényszék elnökének iratai-r 18 Az iratok igen hiányosan maradtak meg 1873-től 1936-ig. 1873 első negyedévéről pontos számadások állanak rendelkezésre a debreceni törvényszéknél, továbbá a debreceni, derecskéi, székelyhídi és hajdúszoboszlói járás bíróságánál alkalmazott dijnokok fizetéséről. Az 1873-74 évekre vonatkozóan a
