Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 30 -nyolc törvényszéki tanácsos, két kereskedelmi bírósági ülnök, két tanácstitkár, kilenc törvényszéki segéd, valamint nagyobb számú segédhivatali alkalmazott tartozott. Működését 186l-ig, a Bach-kori bírósági szervezet felszámolásáig folytatta.

A Nagyváradi cs. kir. Országos Törvényszék elnöki iratai elpusztultak. Általános irattára - erősen megselejtezve - részben az eredeti rendben maradtak ránk. Iratait eredetileg a bíróságok belszerkezetére és ügyrendtartá-3/

sara vonatkozó 1853. évi császári nyílt parancs^' által megszabott módon kezelte. Az irattárban tiz - római számokkal jelölt - un. "irattári főosztályt" /kútfőt/ alakítottak ki. Egy-egy ügy illetőleg egy-egy per iratait együtt tartották, akkor is, ha azok több évre terjedtek. Az irattári jelzet három részből áll: a kútfő római számából, az ügy illetőleg per indulásának idejét jelző évszámból s az ügyirat illetőleg pertest éven belüli irattári számából.

Ma a fond három állagra tagolódik: a/ a polgári ügyek irataira b/ a bünfenyitő osztály irataira és c/ a földtehermentesitési iratokra.

a/ Polgári ügyek 1854-1861 /1862/

Ez az állag tartalmazza a Törvényszék általános irattárának nagy részét, az egykorúlag kialakított "irattári főosztályok" /kútfők/ rendjében. E- gyes kútfőket maradék nélkül kiselejteztek /igy a II. számút, amely a "szolgálati ügyeket" - a törvényszék belső életére vonatkozó iratokat - tartalmazta/. A megmaradt iratanyagról az alább adunk rövid ismertetést.

I. "Törvényügyek és rendeletek". 1856. /Ebbe a kútfőbe helyezték eredetileg a felsőbb rendeleteket. Ezekből mindössze három, egyházi személyek irányában követendő eljárásra vonatkozó szabályrendelet maradt meg, mindhárom rendeletet a Nagyváradi cs. kir. Országos Főtörvényszék elnöke - Uray Bálint - intézte az Országos Törvényszék elnökéhez./

III« "Peres ügyek". B. Polgári perek. /Csak egynéhány ilyen per anyagát

őrizték meg, leginkább osztályos örökösödési pereket. Legnagyobb köztük báró Lederer Károlyné Tisza Amália és két húgának pere Tisza Lajos ellen, a geszti uradalom ügyében.

IV. "Hagyatéki tárgyalások, gyámsági és gondnoksági ügyek." 1854-1856.

/Közte: Popol Ágoston nagyváradi kanonok hagyatéki ügye, vér szerinti rokonainak genealógiai táblázataival.

V. "Csődirományok". 1858-1860. /Egyetlen váltóper./

VIII. Ingatlan adás-vételi szerződés 1855*

IX. Földtehermentesitési ügyek 1855-1862.

X. Vegyes. 1854—1861. /A Törvényszéken letett okmányok: ingatlanbecslési

jegyzőkönyvek, haszonbérleti szerződések, örökbefogadási nyilatkozat, végrendeletek. A végrendelkezők között Bihar megyei nagy- és középbirtokos családok több tagja szerepel.- "Végrendeletek és más nevezetes letett okiratok mutatókönyve". 1854-1861. Benne a meglevő okiratokra vonatkozó bejegyzéseket vörös irónnal jelölték meg.