Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

VI. fondcsoport. A közigazgatás területi szakszervei

- 370 -E bizottság az 1921/1922-es iskolai évben 43 ismeretterjesztő előadást szervezett s az előadásokat - a jelentések szerint - átlagban 104 felnőtt látogatta. A bizottság előadásokat tartott Debrecenben, Egyeken, Hajdúszováton, Vámospércsen és más községekben. Az előadások viszonylag alacsony száma miatt a felnőttoktatás állami irányitásának átszervezése vált szükségessé, a 132.238/1922. VKM. számú rendelettel az Országos Szabadoktatási Tanács helyett felállították az Iskolánkivüli Népművelési Központot s a 132.243/1922. számú rendelettel egyidejűleg intézkedtek a megyék és a törvényhatósági jogú városok területén me galakifandó iskolánkivüli népművelési bizottságok létrehozásáról.

E rendelkezések alapjain 1922 októberében kezdte meg munkáját Hajdú megye és Debrecen város területére terjedő illetékességgel a helyi Népművelési Bizottság, amely 1923 június 20-án szétvált, a továbbiakban pedig önáll$ szervezet alakult Hajdú megyében és Debrecen városban.

A népművelési bizottságok ügykörét s ezzel munkájának tartalmi elemeit a 30.773/1924. VKM. számú rendelet foglalta Írásba, amikor kitűzte tevékenységük irányelveit az alábbiak szerint:

I. / Analfabéták oktatása. 2./.Népművelési előadások. 3*/ Tanfolyamok. 4./ Ifjúsági egyesületek támogatása. 5./ Népfőiskolák, szabad egyetemek, népszerű főiskolai tanfolyamok rendezése. 6./ Ifjúsági könyvtárak támogatása a népiskolákkal együttműködve. 7»/ Azoktól független népkönyvtárak alapitása. 8./ Ifjúsági és egyéb olvasókörök támogatása. 9./ Olvasmányos sajtó- és irodalom eljuttatása a népkönyvtárak számára. 10,/ Közművelődési egyesületek patronáláaa.

II. / Népházak alapitása és támogatása. 12./ Mesedélutánok rendezése a fiatalkorúak s esetleg a felnőttek színvonalához alkalmazkodóan. 13./ Műkedvelői előadások megtartása és az öntevékeny művészeti mozgalom támogatása. 14./ A külföldön élő magyarságnak művelődésügyi gondozása az iskolánkivüli népművelés keretei között.

Mint a rendelet tartalmából megállapítható, a tevékenység széles körre terjedt ki s ha a kapitalista viszonyok között a szükséges eszközök is rendelkezésre állták volna, megfelelő szervezeti adottságok mellett gazdag eredményt lehetett volna felmutatni.

A községekben a törvényhatósági Népművelési Bizottság irányítása alatt népművelési szakosztályok alakulhattak. Mindezeknek együttes összefogásával több előadás szervezése, tanfolyamok rendezése vált lehetővé, amelyekről a közigazgatási bizottságokhoz előterjesztett beszámolók részletesebben is tájékoztatnak. Az I923/I924. iskolai évben például 418 előadás hangzott el, egyedül Hajdú megyében közel 31.000 hallgatóval» Debrecenben külön "Népszerű Főiskolai Tanfolyamot" tartottak ebben az évben, 65 előadással. Ugyancsak iüt tartották meg a népművelési titkárok első országos konferenciáját 1926 nyarán.1

A Bihar megyei helyzetről hasonló jelentések olvashatók az alispán! és a közigazgatási bizottsági iratok között, de magának az Iskolánkivüli Népművelési Bizottságnak iratai levéltárunkban egyáltalán nem maradtak fenn.

A felszabadulás után fokozatosan átalakult az iskolánkivüli népművelés hálózata, ezzel természétszerüleg megváltozott az előadások tartalma.