Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 26 -megnőtt és a kormányzat úgy találta, hogy Reviczky e mozgalmakkal szemben nem tanúsított kellő erélyt. Ezért Ferenc József I860 március 29-én nyugdíjazta őt, utódjának pedig egy erélyes és tehetséges, vagyonos fiatalembert, váradi Szabó János nagyváradi helyettes megyei biztost nevezte ki. Reviczkynek azonnal át kellett adnia hivatalát utódjának.Szabó János vezette azután a megyét an­nak az októberi diploma után történt megszűnéséig. Észak-Bihar megye iratainak csak csekély töredéke maradt ránk. Szabó János Reviczky 1850. évi elnöki iratait az októberi diploma után a visszaállí­tott helytartótanácsnak küldte meg, ezeket ma az Országos Levéltár őrzi /törzs­számúk: D 273/. A további évek elnöki anyaga teljesen, általános /közigazgatási és számvevőségi/ iratanyaga csekély kivétellel elpusztult. a/ Közigazgatási iratok 1850-1854 A megmaradt darabok zömmel a Bach-féle provizórium éveiből valók. Ösz­­szefüggő egységet csupán a protestánsok házassági dispenzációs iratai alkotnak. Az alábbiakban egyenként ismertetjük az időrendben elhelyezett, segédletet nél­külöző iratanyagot. "Összeírása e megye minden helységeiben az adóprovisoriumra nézve meg­­kivántató s javaslatba hozott ügyvezetők, tollvivők és választmányi tagok ne­veinek" 1850./ Járásonkénti összeállitás tartalmazza az egyes községek neveit, népességük számát, a községhez adó tekintetében csatolt puszta nevét és né­pességének számát, az ügyvezető nevét, a tollnok nevét, a hat rendes választ­mányi tag és a hat póttag nevét, továbbá a volt adómentesek részéről választott képviselők nevét, s végül esetleges megjegyzéseket./ Egy benne található meg­jegyzés szerint "a bihari járásnak 14 helységből álló második szakasza öszve nem Íratott, mert mind oly csekély oláh helységek, melyekben e munkálatra alkalmazható egyének egyáltalában nem találtatnak". A beregböszörményi uradalmi csürbiró folyamodványa Reviczkyhez "egy egyszerű fegyver tarthatási engedélyért" 1851. A megye területén ideiglenesen alkalmazott hivatalnokok állami közi­gazgatási, személyi és szolgálati adatairól /az általuk beküldött "emléklapok" alapján/ készített összeállitás. 1852. /Reviczky Menyhértről pl. megtudjuk, hogy 1844-1848 között Debrecen polgármestere volt, az 1847/48-i országgyül-ésen Bihar vármegye képviselőjeként vett részt, s 1849 november 7. óta Alsó-Bihar megye főnöke./ Hosszupályi község jegyzője, Csizmadia János elleni hivatali vizsgá­lat. 1853. Wronski Sándor elleni körözés. 1853* Az érkeserüi református egyház temetőjének megnagyobbitása. 1854* Zichy Ferenc gróf panasza a diószegi hidvám ügyében. 1854» /A volt adómentes osztály tagjai egy 1853* évi miniszteri rendeletet úgy értelmeztek, hogy ismét mentesek a hidvám megfizetésének kötelezettségétől. A diószegi

Next

/
Thumbnails
Contents