Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
- 292 -Nincs arra lehetőség, de a helytörténeti kutatások érdekeinek figyelembevétele mellett szükség sem* hogy az 1876-ban megalakult Hajdú megye és a már korábban megszervezett Bihar megye minden községének hovátartozását felsoroljuk, de az mindenképpen indokolt, hogy a helytörténeti kutatás elősegitése céljából a községek járási hovátartozásának részletezésével áttekintő képet nyújtsunk az 1950 előtt fennálló helyzetről. A megszüntetett hajdúkerület városai 1876-ban az egyetlen Vámospércset kivéve rendezett tanácsúak maradtak, majd később változó jogállással a különböző járásokhoz osztották be őket. A megalakult Hajdú megyének 1876-1910 között szervezett egyik járása a nádudvari volt, amelyet 1910-ben Hajdúszoboszló székhelyközséggel alakítottak ki. A haj dúszobőszlói járás 1929-ig maradt fenn, majd átadta helyét a püspökladányi járásnak. Az egész időszak alatt idetartozott Földes, Hajdúszovát, Kaba, Nádudvar, Püspökladány és Tetétlen községek. Ugyancsak 1876-ban szervezték meg a második járást balmazújvárosi néven, amely 1901-ben átadta helyét a központi járásnak Debrecen székhellyel. E járásba osztották be Balmazújváros, Egyek,Hajdusámson, Alsó- és Pelsőjózsa, Mikepércs, Téglás, Tiszacsege, Vámospércs községeket; a két Józsa 1935-ben egyesült Józsa néven. 1901-ben még idecsatolták az időközben községgé vált Hajdúdorog és Hajdúhadház önkormányzatát is. , 1902-ben egy új járási alkottak, a volt balmazújvárosi, de akkor már központinak nevezett debreceniből kiemelve Hajdudorogot, Hajduhadházat, Téglást és Józsát. Ez új járás székhelye Hajdúböszörmény lett és 1925-ig fennmaradt. Bihar megye községeinek felsorolásánál a két világháború közötti állapotra utalunk, mert Bihar megye az ország legnagyobb vármegyéje volt és úgy érezzük, a 400-nál is több helynév felemlitése a magyarországi helytörténeti kutatókat kevésbé érdekli. Akik mégis az egész megye sorsa iránt érdeklődnének, azokat a Bihar megye önkormányzatánál már ismertetett adatokra utaljuk. A megye beosztása 1926-ban az alábbi volt: a_berettyóujfalui járáshoz tartozott nagyközségként Bakonszeg, Berettyószentmárton, Berettyóújfalu , úgy is mint székhely, Csökmő, Ujiráz, Darvas, Fúrta, Gáborján, Hencida, Szentpéterszeg; Váncsod, Zsáka, mig Vekerd kisközségként a furtai körjegyzőséghez tartozott. A biharkeresztesi_ járás községei voltak: Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bojt, Komádi, Körösszakái, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezősas, Nagykereki, mig Told kisközségként Mezőpeterd körjegyzőségének keretei között élt, A cggffa-nagyszalontai___ /okányi/ járáshoz kapcsolták Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Kötegyán, Méhkerék, Mezőgyán, Nagyszalonta, Okány, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Zsadány nagyközségeket. A úerecskei_járás területén feküdtek Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Kismarja, Konyár, Pocsaj, Sáránd nagyközségek.
