Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
- 263 -Ezek előrebocsájtása után a levéltár mind a privilegizált hajdúvárosi, mind a rendezett tanácaú vároai, mind a nagyközségi azervezeten belül önálló fondként alakította ki a képviaelőteatületi, a tanácai éa a azakágazati szervezetek irategyütteseit; ahol viazont a aegédkönyvek közöa iratkezeléare utaltak, ott a beadványokat inkább a jegyzői hivatal alá tartozó közigazgatáai iratoknál helyezte el. A levéltári rendezéa utoljára 1966-ban alakította ki a politikai közaég fondjait, alkalmazkodva a Levéltárak Orazágoa Központjának előírásaihoz, és elméletileg alaposan kidolgozott irányelveihez. Az iratok leírásánál részletesen njegismerhetők a kialakított fondok és a hozzájuk tartozó irategyüttesek állagai. A kutatás mindenkor a segédletek alapján történik, ha ilyenek vannak; ezék létéről is a leiró rész tájékoztat. Ismételten felhívjuk viszont a figyelmet arra, hogy a segédletek nemcsak az adott fondon belül kezelt iratokra, hanem más fondok anyagára is utalnak. A fondok felállításánál és nyilváatartásánál a levéltár elválasztotta ahol lehetett az 1848/1849-es iratokat az abszolutizmus korszakának anyagától, önálló egységeket alkotott az 1860-1872 között keletkezett iratokból, a községi szervezethez alkalmazkodóan vette nyilvántartásba a rendezett tanácsú, majd a nagyközségi szervezetben létrehozott iratokat* Az 1924-ben megalakult rendezett tanácsú város iratait nem választotta el az 1929. évi 30. te.alapján megszervezett megyei város irataitól, mert a kettő hatásköre, igazgatási formái és funkciója alapvetően nem tértek el egymástól, jóllehet döntő különbséget jelentett az, hogy 1930-tól a hatósági jogkört a városi tanács helyett a polgármester gyakorolta. Az iratokban azonban változás nem tükröződik, legföljebb az által, hogy a tanácsülések jelentéktelenek lévén, működésükhöz kevés irat fűződik. Az egykorú iratkezelés során használt iktatókönyv minden beadványt feljegyzett. A beérkezett vagy hivatalból expediáit iratokat iktatószámok szerint tartották nyilván, de nem egy esetben alapszámos kezelést is alkalmaztak. Sorkönyvet nem vezettek, legalábbis ilyenek nem maradtak fenn, ezért az egyes iratok között nem állapítható meg összefüggés,ez pedig a kutatást nagy mértékben nehezíti.^ Jegyzet 1./ A község, ill. város történetét "Hajdúhadház múltja és jelene" c. monográfiában több szerző feldolgozta. A közigazgatásról e sorok Írója tájékoztatott, akinek a szerkesztésében készült monográfia jelenleg nyomdában van. Részletkérdésekkel a fenti kötet foglalkozik.
