Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

V. fondcsoport. Megyei városok és községek

- 244 -személyeket helyezett a közigazgatási apparátusba, a város hatalmi testületébe* A választások után Hajdúdorogon is megalakult az első képviselőtestület, amely alapvetően a korábbi választott hites közönségnek és a városi tanácsnak hatáskörét vette át, de munkájának egésze kiterjedt a városi vagyonkezelés, pénzgazdálkodás, illetőség megállapitásának részleteire is, A tisztségek nagy része a régi birtokosok kezén maradt, az új tisztségviselők pedig elsősorban az ügyvédek közül kerültek ki. Az új hatalmi testület társadalmi összetétele iratok hiányában egészen pontosan nem állapítható meg, csak következtetni lehet rá az 1861, évi jegyzőkönyvekből, amelyek felsorolják a képviselőtestület tagjainak a nevét is. E hiány miatt a szabadságharc menetének vizsgálata és ezzel együtt a közigazgatási szervezet magatartásának megfigyelése és elemzése legföljebb a hajdúkerületi iratokból, az oda küldött jelentésekből történhet.

A képviselőtestület alá rendelt végrehajtó bizottsági testület volt a városi tanács. Szemben azzal a joghatósággal, amelyet a feudális korban élvezett, a tanács 1848 óta már nem volt a városi életnek minden irányú egyetlen hatalmi szervezete; a feudális korban a nagytanácsot visszaszoríthatta, de a népképviseleti alapon történt választásokkal kialakult helyzetben már kiesett a kezéből a hatósági egyeduralom, mert nagyobb várospolitikai kérdésekben a képviselőtestület álláspontját, esetleg utasítását kellett megvárnia. E gyakorlat miatt a tanácsi iratok, határozatok a szabadságharc időszakában elsődlegesen a közigazgatás tevékenységét világítják meg, és kevésbé foglalkoznak a város vagyonjogi kérdéseit érintő ügyekkel, például a földbirtokpolitikával.

Az 1848-1849. évi városigazgatás fenntartotta azokat a szakágazatokat, amelyek már korábban kifejlődtek, de ezek önálló iratanyaga szintén csak kis mennyiségben maradt fenn. A közgyám, a városgazda, a pénztárnok, az adószedő, a hadnagyszék iratai maradtak reánk.

E hivataloknak tevékenységét mindézideig nem vizsgálták, csak a megjelent összefoglaló tanulmány utal működésűk lényegesebb kérdéseire.Az eddigi kutatások összefoglalóan ismertették a mezőgazdaság, az ipar, az oktatás helyzetképét, de a szabadságharc időszaka teljesen feltáratlan, mert az akkor bekövetkezett vagy utána történt változások egyelőre a tudományos kutatás előtt ismeretlenek. De miután a helyi levéltári források csak hiányosan maradtak fenn, a kutatás mindenképpen kiterjesztendő a kerületi iratokra és azokon belül az eddig alig értékesített számviteli okmányokra, a pusztabirtokok hasznosítását érintő feljegyzésekre. Természetesen emellett a helyi városgazdái és pénztári elszámolások is kiaknázhatok.

Az abszolutizmus időszakában megváltozott Hajdúdorog közigazgatásának arculata is. Az 1851 január 9*-én összeült tanácsülés már nem az 1848 májusában megválasztott tagokból, hanem kinevezett személyekből tevődött össze. A ta - nács kizárólag közigazgatási szervezetté vált, hatásköre alól kiesett az igazságszolgáltatás; a tagok sorában vezető szerepet a kinevezett tisztségviselők játszottak, közöttük elsősorban a hadnagy, aki az ülés elnöke maradt.

De csak a tisztség élt tovább, a személy más volt. Megszűnt a város kiváltságos jogállása is, mert Hajdúdorogot hozzácsatolták a Hajdúnánáson szer-