Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
V. fondcsoport. Megyei városok és községek
- 221 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATI SZERVEZET£ /Komoróczy György/ 1848 - 1872 Hajdúböszörmény jogállása - a többi kiváltságolt hajdúvárossal együtteltért az ország más mezővárosainak jog helyzetétől, mert a hajdúvárosok a XTIII. század óta kerületi szervezetben éltek s annak keretében belső szervezetük felépítése, intézményeik kialakítása önkormányzati jogkörben történt még akkor is, ha 1790 óta állandósult és egyre erőteljesebbé vált a kerület befolyása. Ezen a helyzeten alapvetően az 1848-as forradalmi törvények sem változtattak. A földesúri joghatóság megszüntetése a hajdúvárosokban, ilyen módon Hajdúböszörményben sem vont semmiféle változást maga után, mert a földesúr szerepkörét korábban is maga a városi tanács, vagy a közbirtokosság töltötte be, miután a birtokok - ha nem voltak egyéni telektulajdonként magánosok kezén - a város egyetemének tulajdonában álltak. A már idézett törvénycikk, de a választójogra vonatkozó más törvénycikkek alapján Hajdúböszörmény közönsége is hozzákezdett az új népképviseleti elv alapján leendő önkormányzati testület kialakításához. Az utolsó rendi jellegű városi közgyűlést 1848 május 20-án tartották, amikor az új képviselőtestület választására jogosultak összehívására megalakították a választmányt, amely - rendkívül gyors ütemben - már május 22-re egybehívta a tisztújitási közgyűlést. Megállapították, hogy az elkövetkező szavazás titkos, amelyen az irástudatlan személy "titkon jelentse ki a választmánynak" saját jelöltje nevét.^- Ez május 22-én megtörtént, amikor a korábbi tisztikar lemondott és a lemondás után megválasztották az új tisztikart. A jelölő bizottmány minden állásra három személyt kandidált és közülük a megejtett titkos szavazás után hirdették ki az új választási eredményt. A választás nem simán folyt le, mert több tisztség, igy a városgazda és a másodjegyző tisztsége betöltése körül viták merültek fel. Az utóbbinál a május 22-i közgyűlés jegyzőkönyve szerint "a nép a felszólításnak sem engedett" és saját emberét választotta meg, a hajdúkerület egyik tisztviselőjét; összesen 1 főhadnagyot, 12 tanácsnokot, 3 jegyzőt, 1 városgazdát, 1 népszónokot választottak. A 90 tagból álló képviselőtestület /kültanácsot/ május 23-án választották meg; a "kültanács" tagjait a küldöttek az utcaszervezeten belül már a XVII. század óta folyamatosan kialakult u.n. városi kerületek választói joggal biró lakosságának javaslata alapján választották meg. Nagyobbmérvü változás a tisztújitás során nem következett be, de anynyi kétségtelen, hogy a jegyzőkönyvek által leirt viták és nézeteltérések olyan új társadalmi erők felléptére is utalnak, amelyek korábban nem jutottak szóhoz, közöttük ügyvédek, szabadfoglalkozású más értelmiségiek; korábban elsősorban közbirtokossági tagok voltak a vezető funkcióban. A tisztújitáson megválasztott vezető tisztségviselők alkották a "városi tanács" testületét, amely állandó tisztséget viselő egyénekből állt.
