Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 217 -működött; a gőzfürdő az 1820-as években fennállott. A gázvilágitás üzemi megszervezése 1863-ban történt, a viz- és csatornamüvek sokszoros változás után hozzávetőleg az 1890-es években alakultak meg.

A törvényhatósági közgyűlés 1939-ben a különböző szervezeti egységekként élő ipari szolgáltató vállalatokat azonos irányítása alá helyezte és a közgyűlés kiküldött bizottságának: az üzemi bizottságnak rendelte alá, amelynek szakmai tanácsátó szerve a város műszaki osztálya lett. A gyakorlati egyesítés 1939. novemberében következett be, amikor a világítási vállalat átvette a hő - erőmű és a fürdő kezelését, s a több egységből álló üzem a felszabadulás után is néhány évig ilyenként működött.

Magát a világítási vállalatot a 140/1902. bkgy. számú határozat szervezte meg, és ugyanaz állapította meg az üzletszabályzatot is. Bár a világítási üzem már korábban megvolt, de szervezetileg közvetlenül a mérnöki osztály irányítása alabt állt, és emiatt üzemgazdasági szerkezete tisztázatlan maradt.

Az egymástól függetlenül működő szervezetek egységes működési felépítését az 1942. november 15-én megállapított osztálybeosztás alapján alakították ki. A vállalat egyetlen vezérigazgató irányítása alá került, és az alábbi főosztályok szerint tagolódott: I. Általános; II. Villamos, III. Gáz; IV. Vizmü- és mérőkezelő, V. Kereskedelmi főosztály.

A felszabadulás után fokozatosan szétváltak a különböző termelési és szolgálati ágazatokhoz tartozó főosztályok, majd 1949 november 1-én önálló üzemegységek alakultak meg, miközben az egyes részlegek községi vállalatokká szerveződtek át. Ekkor vált ki a vizmü,- és csatornavállalat a világítási vállalat kereteiből, önálló lett a hőforrás- és fürdőüzem. Maga a Világítási Vállalat már 1946-ban, tehát még az együttműködés folyamata idején, megváltozott szervezettel dolgozott.

Az iratok jogi, termelési, szervezési, energiafelhasználási ügyekben nyújtanak tájékoztatást. Az iratanyag kezelési rendjéről az állagbeosztáa tájékoztat, amelyet a leiró részben ismertetünk. Az állagok kialakítása 1966-ban történt,

A Közvágóhíd a debreceni feudális korabeli vágóhidból kifejlődött községi üzem volt; közvetlen felügyeleti hatósága Debrecen város műszaki ügyosztálya volt, elvi kérdésekben viszont a "közvágóhíd! üzemi albizottság" irányítása alatt állt.

Szervezeti keretek között és mint önálló községi vállalat a 40.000/1888. P.M. számú rendelet alapján kiadott szervezeti és ügykezelési szabályzat előírásainak megfelelően hozzávetőleg 1890 óta működött, eleinte egyszerűen mint vágóhid, de folyamatosan kiépültek üzemegységei is. Az 1930-as években a termelés erőteljes működésévei,az export fokozódásával találkozunk. Körülbelül 1930-tól indult meg a "müjéggyár" termelése, valamint megalakult az "exporthütőház", amelynek külön szervezési szabályzata volt. Mindhárom üzemegység a vágóhidi igazgató irányitása alá tartozott, szervezetileg tőle függött; az igazgató mellett két vezető és több más beosztású állatorvos tartotta kézben a szakmai munkaszervezést, mig a termelés technikai menetét egy főgépész és a szakmunkások biztosították.