Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 192 -A tanácsi szervezet_ A városi tanács mint testület a törvényhatóságnak végrehajtó közege volt "az önkormányzat és az állami közigazgatás közvetítése körében", ahogyan az 1926* évi szervezési szabályrendelet 88. §-a megállapította. E jogköre még az 1870. évi 42. t.c. alapján alakult ki. Ugyanakkor önálló közigazgatási hatóság volt mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény és a különböző rendeletek első, - vagy másodfokon hozzá utaltak. A városi tanács testületi szervezetként tevékenykedett; ilyen formában kezelte a város vagyonát, vezette annak gazdasági ügyeit a közgyűlés határozatai nak megfelelően és a letelepedési ügyektől a tűzrendészet i. ügyekig minden döntő kérdésben a magisztrátus osztályainak irányitó szerve volt. Feladatkörét a 187/1896. bkgy. számú szabályrendelet már korábban érvényben volt jogszabályok alapján részletesen kidolgozta; a későbbi jogszabályok alapvetően ennek ismétléséből és megerősítéséből álltak, legföljebb a tanács alá tartozó osztályok, bizottságok szervezetében felmerülő változásokat foglalták Írásba. A tanácsi testület tagjai sorában a vezető tisztségviselők találhatók: a polgármester, a főjegyző, a rendőriőkapitány, a tanácsnokok, a tiszti főügyész. A rendőrség államosításával, 1920-tól, a rendőriőkapitány csak meghívott tagként vett részt a tanácsüléseken. A testületi munkafeladatok ellátása érdekében a tanács ügyosztályokat alakított ki, amelyek lényegében megegyeztek a magisztrátus hivatali szervezetével; az operativ munka a tisztségviselők irányítása alá tartozó apparátusra hárult. Az ügyosztályok között találjuk a jog- és pénzügyi, a gazdasági és erdészeti, a rendészeti, közegészségügyi, építkezési, a közművelődési-közoktatási, az adó, javadalomkezelési, statisztikai, a katonai, illetőségi és az iparügyi osztályt. Mindegyik ügyosztály álén egy-egy tanácsnok, összesen hét személy állt. A tanácsi osztályok 1930 után átolvadtak a polgármesteri hivatal ügyosztályaiba. A rendőrség államosítása után létrehozták az elsőfokú közigazgatási hatóságot, amely a tanács VI. ügyosztályának szerveként működött; neve több esetben "elöljáróság" volt. A tanács testületi hatásköre az 1929. évi 30. t.c.-vei lényegében megszűnt és ezzel egyidejűleg emelkedett a polgármester szélesebbkörü hatósági tevékenysége. Debrecenben azonban a tanácsi testület még a felszabadulás után is megtartotta üléseit, amelyeken a tanácsnokok referátumai alapján, egészen aprólékos kérdésekben is, testületi döntést hoztak. Ezeket a döntéseket az ügyosztályok hajtották végre. Az iratok között városfejlesztési, pénzügyi határozatok, adóügyi, kataszteri, telekértékesitési ügyek, közigazgatásrendészeti, iparhatósági, építészeti, katonai, művelődéspolitikai, munkásmozgalmi adatok találhatók, ezért tanulmányozásuk a város életét érintő bármely tárgykörben nélkülözhetetlen
