Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 190 -lehetett. Ezeken túlmenően élhetett a felsőbb szervekhez intézendő panasz, a kormányhoz, vagy az országgyűléshez felterjesztendő felirat, tiltakozás jogával, amelyet nem egy kérdésben, különösen a darabont-kormány idején, valóban gyakorolt is.

A közt örvényhat óság legmagasabb fokú szerve - mint említettük - a közgyűlés volt, amelynek jogkörét minden szabályrendelet első helyen foglalt össze. A tagok száma 1928 előtt 186 fő volt; közöttük 93 virilis és 93 választott személy. A választás a régi városszervezetekhez igazodó kerületekben történt. A hat választókerületből az I. kerület 16, a II. kerület 15, a III. kerület 14, a IV. az V, és a VI. kerület 16-16 taggal képviseltette magát.

A közgyűlés saját tagjai közül bizottságokat választott, amelyeknek feladata volt egy-egy elvi. állásfoglalás előtt a felmerült kérdések kivizsgálása és a megbizó közgyűlés részére jelentés benyújtása. A bizottságok száma változott, de jellemzésül az 1926. évi állapotot részletesebben ismertetjük, írert a helytörténeti kutatás szempontjából nem közömbös, hogy milyen természetű iratokat találhat a közgyűlés anyagában.

1926-ban Debrecenben az alábbi bizottságokról van tudomásunk.^ Állami elemi iskolai gondnokság; állandó biráló választmány; egészségügyi; elhagyott gyermekvédő; esküdtképes egyének összeírása bizottsága; gyámpénztári vizsgáló; hadiszolgálatokért térítést megállapít©} iparostanonc iskolai felügyelő, községi iskolaszéki, úgyis mint óvodai felügyelő; mezőgazdasági; ménesrendező, népnevelőbizottság; számonkérőszék; központi választmány.

Ezeken kivül voltak még egyszerű javaslattételre szervezett bizottságok, mint az építési, gazdasági, hortobágyi intéző, jog- és pénzügyi, kórházir közélelmezési, közlekedési, leltározó, múzeumi, népjóléti, nyugdíjellenőrző, szépitési, színházi, színházi tüzvizágáló, telekértékadó, tüzrendészeti ellenőrző, vízvezetéki, zeneiskolai bizottság.

Túlhaladná e kötet célkitűzését, ha a bizottságok munkáját részletesen ismertetnénk; felsorolásukkal is csak azt kibánjuk elérni, hogy a különböző szakkérdésekkel foglalkozó kutatók tisztában legyenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek szélesebb körű kutatást tesznek lehetővé.

A közgyűlés hatáskörét a jogszabályok kezdettől fogva részletesebben meghatározták, de általánosságban minden várospolitikai kérdést, költségvetési előirányzatot, zárszámadást, politikai állásfoglalást a közgyűléseken tárgyal- ( tak meg. A közgyűlés elé terjesztett javaslatok nem a közgyűlési "iratok" állagában találhatók, hanem a tanácsi, majd X930-tól a polgármesteri iratok között, miután a tárgyalás elé bocsájtott ügyek alapokmányainak .tárgyalásra való előkészítése a polgármester és referensei hatáskörébe tartozott. A közgyűlés inkább a meghozott határozatokat, az interpellációkat, a javaslatok tartalmi lényegét tárgyalta, de operativ részletekkel nem foglalkozott.

Az 1929. évi 30. te. alapján a közgyűlési tárgysorozatok előkészítő szervévé a főispán elnöklete alatt megtartott kisgyülés vált, ezért 1930 után ennek iratanyaga is gazdag forrásokat priz.

A levéltárban nem minden közgyűlési bizottság irata található meg; a meglévő anyagot az iratok leírásánál mutatjuk részletesen be.