Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
1- 177 -1861- április 19-ig működött, amikor a jogutódlást átadta Debrecen visszaállított törvényszékének. Az iratok között egyaránt vannak polgáriak és bűnügyiek. A bíróság a főbenjáró büntetőhatósági jogkört kivéve minden más ügyben Ítélkezhetett, éppen ezért aktáiban a lopásokra, szegénylegény üldöztetésekre, a tanyai élet személyi bizonytalanságára, visszaélésekre egyaránt találhatók adatok. Emiatt a fond az elnyomott társadalmi rétegek életére gazdagnak tekinthető forrásőrzőnek minősül. Ugyanez a helyzet a polgári pereknél is, főként a fejlődő kapitalizmusban gyakran felmerült csődügyeknél. A bíróság úrbéri ügyekben nem volt illetékes, ezért a volt jobbágyok jogvitáinak tisztázására inkább a megyei törvényszék anyagában kell kutatást folytatni. A bel-, igazság- és pénzügyminisztérium együttes rendelete 1856 április 14-én Nagykálló székhellyel egy új megyei törvényszéket állított fel; kereskedelmi, váltójogi perek tárgyalására ez a törvényszék volt illetékes mindaddig, amig az 1858 december 30-án kelt igazságügyminisztériumi rendelettel ezt a hatáskört a debreceni törvényszék át nem vette.^ A rendeletek megjelenése utáni időtől a debreceni váltóperek lefolyásának iratai közvetlenül a fent említett törvényszékek anyagában keresendők. A városilag kiküldött bíróság - mint említettük - 1861 áprilisában megszűnt. Ez alkalommal az iratok átkerültek a visszaállított debreceni önkormányzatá törvényszékhez. Az iratok egy része már akkor elveszett, mert a városilag kiküldött bíróság állami szervezetként működött, a debreceni önkormányzati törvényszék viszont a városi tanács irányítása alatt állt és talán ezért sem ioglalkozott az iratok gondos megőrzésével, mert a korábbi bíróságot nem tekintette saját jogelődjének. A városilag kiküldött bíróság megszüntetése után Debrecenben még életben lévő tagjaival ismét megkezdte működését az 1848.-ban megválasztott városi törvényszék. Működésének alapelveit az országbírói értekezlet határozatai alapján megszületett ideiglenes törvénykezési szabályok állapították 7meg. A jogszabály előtt Debrecen képviselőtestületi közgyűlése 1861 február 28-án kidolgozta a város "rendezését tárgyszó szabályok" címen a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervezeti felépítését, amelynek tartalma lényegében nem állt ellentétben a néhány hét múlva ismertté vált ideiglenes törvénykezési szabályokkal, miután azok is az 1848. évi 23. t,c. alapján álló rendelkezéseket foglalták írásba, A város beligazgatását szabályozó szervezeti rendelkezés Debrecen legmagasabb fokú testületi szerveként a közgyűlést állapította meg, annak alárendelten a tisztségviselőkből és meghívott szakemberekből álló tanácsot tüntette fel; mindkettő szakbizottságokat küldhetett ki, A tanács a törvényszéket úgy tekintette, mintha az egységes városi hatalom egyik szerve lett volna; a jogszabályok a városkapitányi hivatalról is intézkedett, mint ugyancsak a tanács alá rendelt szervezetről. Utóbbinak munkaköre részben közigazgatási, részben igazságszolgáltatási volt. Mindezekből kiderül, hogy a bíróságok államosításáig nem lehetett szó a jogalkalmazás függetlenítőséről
