Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 144 -A debreceni .járás főszolgabírójának iratai /Komoróczy György/ 1891-1944 Az 1876. szeptember folyamán működését megkezdő Hajdú megye - mint ahogyan erről már a Hajdú megyei közigazgatásról szóló részben szó volt - két járásból állt: a nádudvariból és a balmazújvárosiból. Utóbbinak székhelye nem a névadó község lett, hanem központi helyzeténél fogva a megyeszékhelyként megállapított Debrecen város. Emiatt a gyakorlatban néhány év múlva nem is hivták balmazújvárosi, hanem központi /debreceni/ járásnak; 1901-től a nagyközségként élő Hajdúdorog ás Hajdúhadház is illetékességi körébe került. 1902-ben Hajdúhadház, Hajdúdorog, Téglás és Józsa községek kiváltak a központi járásból, mert ezeket hozzákapcsolták az ugyanakkor megszervezett hajdúböszörményi járáshoz. Ez a helyzet 1925-ig állt fenn, amikor a hajdúböszörményi járást megszüntették s ettől kezdve a felszabadulásig a központi járás illetékessége alatt az alábbi községek működtek: Balmazújváros, Egyek,Hajdúsámson, Józsa, Mikepércs, Téglás, Tiszacsege, Vámospércs, Hajdúhadház, Hajdúdorog, mig Hajdúböszörmény rendezett tanácsú /megyei/ város maradt. A felszabadulás után a járás területe a nyirségi községek egy részével bővült. A Levéltárnak átadott iratok nagyon hiányosak; ezekből sem magának a járásnak tevékenysége, sem a hozzá tartozó községek története nem dolgozható fel, emiatt a kutatást minden esetben ki kell terjeszteni magukra a községi iratokra, de abba be kell vonni a Hajdú megyei alispán! közigazgatás, a Közigazgatási Bizottság, nem utolsó sorban a főispán és más iratképző szervek anyagát is. Mindazokról a vonatkozó cimszó alatt találhatók adatok. A.debreceni járás neve blatt mindössze néhány irategyüttes került megőrzésre. Ezek között kiemelendőnek tartjuk az 1930-ból származó hivatalvizsgálati jegyzőkönyveket, amelyekből az egyes községek ügyintézésének, pénzgazdálkodásának menete állapítható meg. Fennmaradták még különböző nyilvántartások, többek között az 1922-ben született sorkötelesek állitási lajstroma, valamint az életfogytiglan megválasztott községi alkalmazottak névjegyzéke 1924-1943 evekből. Utóbbiak a szolgálati idő megállapításához nyújtanak adatokat. Ugyancsak szolgálati idő igazolására alkalmas az 1922-1944* évekre vonatkozó kimutatás a jegyzőgyakornokokról, a fegyelmi eljárás alá vont személyekről 1927-1944. évekből, a közgyógyszerellátásra jogosultak névjegyzéke 1935-ből. Ezeken-túlmenően gazdaságtörténeti szempontból fontos okmányoknak tekinthetők a különböző iparlajstromok a képesítéshez kötött és a képesítés nélküli iparosokról, a tanoncokról, ahogyan ezt a leiró rész ismerteti. A felszabadulás után keletkezett főszolgabírói illetve járási főjegyzői iratok ismertetésére ez alkalommal nem térünk ki. Az iratok leÍrása /Nagy Gyuláné/ IV.B.911. A DEBRECENI JÁRÁS FŐSZOLGABÍRÓJÁNAK IRATAI 1 köteg, 9 kötet, 0,20 fm 1-10 Közigazgatási iratok 1933; hivatalvizsgálati jkv-k Balmazújváros,
