Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 131 -bizonyult, az iratok más munka során keletkezett ügydarabokkal keveredtek össze.

Szert volt bonyolult és éveket igénylő munka a főispáni iratok fondjának kialakitása és végleges rend összeállitása 1966-ban történt.

A közigazgatási iratok kezelési rendszere az 1876-1882 között évenkint újrakezdődő, növekvő iktatószámos. 1883-ban kezdődött az összefüggő iratoknak alapszám szerinti egybekapcsolása és egyúttal a megyei és Debrecen városi iratok megkülönböztetése, de azonos iktatókönyvben; a megkülönböztetés magán az ügyiraton történt oly módon, hogy a Hajdú vármegyei ügyiraton "H" betű, a Debrecenre vonatkozóan pedig "V” betű jelezte a hovátartozást; utóbbit néha a "D" betűjel váltotta fel. De ezt a módszert is inkább csak 1911-től alkalmazták. A kutatásnál erre a körülményre mindenképpen fel kell figyelnünk!

Külön iktatókönyvben jegyezték fel a közellátási ás a bizalmas, valamint az országnozgósitási iratokat, amelyeknél a kutatást a mutatók könnyítik meg. Az iratokon használt bélyegzőlenyomat azonos volt, de az előnyomott szöveget a tényleges funkciónak megfelelően áthúzták az eredeti feliratot akár Debrecenre, akár Hajdú vármegyére javítva.

Az iratokon más jelzéseket is alkalmaztak: ein. jelentette az elnöki,

*z. a bizalmas természetű ügydarabokat, Ke. a közellátásiakat, OM a katonai gyeket stb.

Bármilyen irattipus kutatásáról van szó, mindenkor figyelembe kell venni az időadatokon kivül a kutatás tárgyát képező iratok eredetét, kezelési rendjét. Ahol segédkönyvek maradtak fenn, - és ez a leiró részből megállapítható - a kutatás azok felhasználásával történik, ami mindenkit megkimél attól, hogy minden ügydarabot egyedileg vizsgáljon át. A politikai történetre vonatkozó kutatásnál viszont a segédkönyv alig használható; az ilyen természetű adatfeltárás különösen azért kívánja meg az egész állag áttanulmányozását, mert a mutatók vezérszavainak kivetítése nem a politikai visszaélések, hanem a szereplők személyneveinek szem előtt tartásával történt.

Az iratok leírása /Nagy Gyuláné/

IV.B. 901. HAJDÚ VÁRMEGYE ÉS DEBRECEN VÁROS FŐISPÁNJÁNAK IRATAI 1876-1944

IV.B.901/a. Főispáni elnöki iratok 17 köteg, 5 kötet, 2,40 fm

1 Bizalmas ügyiratok 1915, 1917-1918, 1940-1942

2-17 Hajdú vm. és Debrecen város főispánjának iktatott elnöki iratai

1912-1915, 1917-1920, 1922-1943.

18-22 Elnöki iktatókönyv 1911, 1931-1942; elnöki bizalmas névmutató 1931-1943; számmutató 1931-1941