Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 124 -Az abszolutizmus korának szolgabirósági iratai /Komoróczy György/

1850-^1860 /1861/

Az abszolutizmus idején kialakított államigazgatási és birósági szervezetekről Sashegyi Oszkárnak e kötetben kiadott tanulmányai tájékoztatnak, emiatt az egész államrendszer felépítésének problémakörét e helyen figyelmen kivül hagyjuk. Az alsófokú államigazgatási és birósági szervezetekről is csupán a helytörténet tudományos kutatói számára szükséges keretek között Írhatunk, mert a meglévő iratok részleteket feltáró ismertetése e kötetnek nem feladata.

A szoboszlói II, osztályú járásbíróság iratai 1850-1854. évekből maradtak fenn. Az 1850 tavaszán megszervezett debreceni törvényszék, mint megyei illetékességű biróság saját területén belül megállapította az egyes városi és járásokra kiterjedő birósági szervezeteket.

A debreceni megyei törvényszék /Landesgericht/ 1850 junius 10-én kiadott rendelkezésével az alábbiak szerint szervezte meg a bíróságokat:

I* osztályú járásbiróságot alakított Debrecenben, természetesen a törvényszéken kivül, Derecskén, Székelyhidon;

II* osztályú járásbíróságok kezdték meg működésűket Szoboszlón, Püspökladányban, Vámospércsen.

A szoboszlói II. osztályú járásbíróság személyzeti állományát hat főben állapították meg, azok között egy önálló telekkönyvvezetővel. A járásbíróságtól függetlenül működött a "közigazgatási szolgabiróság", amely 1854-ig állott fenn, mint a politikai-közigazgatási ügyintézés legalsóbb osztálya. Ez a kettéválasztott birósági és közigazgatási szervezet 1854-ig állt fenn, amikor ismételten átalakították a különböző fórumokat. Az 1853 január 10-én kelt császári elhatározás alapján, majd az 1853 április 2-án kiadott császári parancs értelmében a belügy, - az igazságügy- és a pénzügyminisztériumok együttes rendelkezése szabályozta az igazságszolgáltatás új rendszerét. Ezzel megváltozott a nagyváradi kerület felépítése és megszűnt a volt hajdúvárosok szervezeti különállása.

A szoboszlói szolgabiróság és II. osztályú járásbíróság a rendelet alapján megszűnt és helyét a püspökladányi szolgabirói hivatal vette át.

1854 április végétől a szoboszlói járásbíróság ügyköre az akkor működésbe lépett és 1860-ig fennállott püspökladányi szolgabiróság! kerület hatáskörébe olvadt.

A járásbíróságok hatáskörét a már említett rendelkezések részletesen szabályozták. Külön rendeletek foglalkoztak a betáblázási és a telekügyekkel. Ügyviteli eljárásuk több részletkérdésben szabályozatlan volt, viszont a debreceni megyei törvényszék mintaszabályzatokat küldött le, amelyek az iratok között megvannak.

Az iratok kezelési rendszere nem egységes* A járásbíróság 1854 előtt beadvány! jegyzőkönyvet vezetett, a peres eljárás ügymenetét külön nyilvántartotta és az ügyfelekről betűrendes névmutatót fektetett fel. Az eljárási és beadvány! jegyzőkönyvek közötti különbség lényege, hogy a beadvány! jegyzőkönyv