Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
A Hajdúböszörményi Forradalmi Bizottmány tevékenysége
a termelés közelében sem lévő emberek irányítottak. Nem volt ez másként az erőszakkal létrehozott szövetkezeteknél sem. Viszont megbízható káderek voltak a vezetők. S csak ez számított. A mindenüktől megfosztott gazdálkodók számára elsőként 1956. októberében csillant fel újra a remény. Korábban elvett tulajdonukat valamilyen formában visszakaphatják. Hajdúböszörményben 1956 októberében tizenkét szövetkezet működött. (Alkotmány, Béke, Bocskai, Dózsa, Előre, II. Kongresszus, Kossuth, Micsurin, Rákóczi, Ságvári, Vöröscsillag, Zója Tsz-ek) '56. októberében négy szövetkezet közgyűléseik határozata alapján feloszlott. (Alkotmány, Micsurin, Bocskai, Rákóczi)66 A forradalom idején a termelő egységekből közel 420 tsz tag lépett ki. Szándékuk egyértelmű volt. A kilátástalan közös kaland után saját erejükből kívántak megélni. A rendszer egyik legfájóbb pontját érte ezzel találat. Egyrészt a kollektivizált mezőgazdaságon ütöttek sebet, másrészt a magántulajdon újbóli megteremtését tűzték zászlajukra. A tsz-ek vagyontárgyait a kilépők nem hordták szét. Igényüket természetesen benyújtották, ki-ki a szerint, hogy mit vitt be a közösbe vagy mit vettek el tőle.67 Azok visszajuttatására azonban már nem maradt idő. Csak szándék maradt a magántulajdon újbóli megteremtése . A böszörményi forradalmi bizottmány kapcsolatai Hajdúböszörmény forradalmi vezetése a helyi intézkedések megtételén túl törekedett szélesebb körű kapcsolatok kiépítésére is. Természetes és adott volt Debrecen. Böszörményből Uzonyi Antal, Ó Szabó Zsigmond, T. Kis Antal voltak azok, akik több alkalommal felkeresték Debrecenben a forradalmi bizottmányt, illetve kapcsolatot kerestek az alakuló pártokkal is. Tárgyaltak a kisgazda Kovács Bélával, s folyamatos kapcsolatban voltak Székelyhídi Ágostonnal, aki napi hírekkel s feladatokkal is ellátta a böszörményieket. Ugyancsak kapcsolatot teremtettek a miskolci szervezettel is, ahová még élelmiszer megvásárlását is kiajánlották. A budapesti utak, pedig lehetővé tették, hogy az ottani forradalmi bizottmányokkal is informális kapcsolat alakuljon ki, illetve élelmiszersegélyeket juttassanak el a harcolóknak. Székelyhídi Ágoston böszörményi gyökereinek köszönhetően és hathatós közreműködésével, pedig az október 31-én Győrbe utazó küldöttséggel ajánlották a Dunántúli Forradalmi Bizottságok és Munkástanácsok Szervezete részére a segítséget, kapcsolatfelvételt.68 66 HBMLHbFl XXII. 503/a 721/1957. 67 HBMLHbFl XXII. 503/a 721/1957. 68 Varjasi Imre: Huszonhárom perc 1956-ról. Hajdúböszörmény forradalma. Dokumentumok, események visszaemlékezések Hajdúböszörmény, 2002. (Dokumentumfilm DVD-n) 51
