Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
Nemzeti forradalom, a polgári demokráciáért
kezdve kapcsolatba léptek a termelő üzemek munkásaival.21 A hitelesség kedvéért a dokumentumok közzététele mellett érdemes felidézni, hogyan emlékeznek ők vissza a történtekre. Schulek Mátyás, aki 1956. októberében magyar-történelem szakos egyetemi hallgató volt egy vele készült beszélgetésben például a következők, elevenítette fel. Schulek egyébként a debreceni egyetemi diákőrség parancsnokhelyettese volt, illetve részt vett a debreceni tízes bizottság munkájában is. „Ami fontos volt még az én sorsomban az az, hogy valami miatt bent jártam a városi Forradalmi Bizottmányhoz és onnan kiküldtek Böszörménybe. Ez úgy 27-e körül lehetett — ha jól emlékszem. Egy autó jött Böszörményből, mintha egy katonatiszt vezette volna. Azt a feladatot kaptam Székelyhíditól (Székelyhídi Ágoston a tízes bizottság tagja Debrecenben. A szerk.j úgy futtában — hát ő is rohant mindig, megállás nélkül, nem lehetett vele öt mondatnál többet beszélni -, hogy bábáskodjam ott a Forradalmi Bizottmány megszervezésében. Na, ezzel az autóval kimentünk, bevittek ottan valahova arra emlékszem, hogy egy nagy terem volt, tele volt közönséggel, és ott ült az elnökség. Az elnökségben volt a böszörményi rendőrkapitány, meg mintha egy tiszt is lett volna, meg aztán ki tudja még kik22. És éppen egy egyetemista, egy diák tartott szónoklatot. Nagyon nem tetszett a stílusa, ahogy mondta a dolgokat. És tekintve, hogy engem a debreceni Forradalmi Bizottmány küldött, szépen lehívtam, helyére álltam, és igen más stílusban folytattam a dolgot. Az volt az elképzelésem... Hát most így, ahogy visszagondolok rá, olyan úgy tetszik. Hát huszonegy és fél éves voltam ugye, és egy huszonegy éves fiatalember odamegy és ő a bölcs, aki osztogatja a tanácsokat, mert hát ő jött... Kérdező.: ... a nagyvárosból. Schulek Mátyás: ... a nagyvárosból, az egyetemről, amelyik ugye első pillanatoktól kezdve élére állt a dolgoknak. Úgyhogy van ebben valami megható így utólag, és a naivitásban és ebbe a romantikus női pátoszban, ahogy az ember itten... K.: Igen, ez természetes volt! S.M.: ... emberek előtt. A mit tudom én, a márciusi ifjak, meg a vörös sipkások, meg a nem tudom még milyenek voltak. Szóval arra próbáltam rávenni az akkor megalakult — vagy alakulóban levő, azt hiszem, akkor már megvolt a Bizottmány, és benne volt ez a rendőrkapitány is meg egyebek —, hogy a legfontosabb teendőjük az legyen, hogy a rendet tartsák fönn. Tehát ne engedjenek semmiféle atrocitásokat, bosszúállásokat. Azt javasoltam, hogy gyűjtsék be a fegyvereseket: rendőrség, páncélszekrény, satöbbi, tehát senki fegyverhez ne juthasson. Ne engedjék, hogy a fiatalok fölmenjenek Pestre, mert azok mindig Pestre akartak menni: „Ők is szabadság21 Filep Tibor: Debrecen 1956 79-82.p. Debrecen 2000. 22 A rendezvény a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumban volt, és az értelmiségiek gyűlésén vett részt Schulek Mátyás. 27
