Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)

Bevezető

A falvak életlen meghatározó politikai szerepet játszok, pártitkárok, tanácselnökök, a falu lakosságát megnyomorítok, a parasztságok kiszipolyozok begyűjtési felelősök, ÁVH, rendőrőrsök tisztjei, egyes ateista, kommunista pedagógusok pedagógus propagandisták leváltása, a forradalmat követő békés napokon ügyük kivizsgálása, vagyis a történelmi igazságszolgáltatás, társadalmi igény volt. Erőteljesen jelentkezik a többpártrendszer igenlése. (Mint a dokumentumok bizonyítják, már helyiségeket is utaltak ki részükre és a szervezést az egykori pártok vezetői megkezdték.)

Egyöntetű követelés a beszolgáltatás azonnali eltörlése, együtt a gazdákat sújtó rendeletekkel. Világosan látszik a magán- tulajdon védelmének fontossága, sőt,, a közös TSZ vagyon védelme. Egyenlő feltételek biztosításár a gazdák és a termelő szövetkezetek számára. Az önkéntesség elvének hangsúlyozása. A falusi kisipar visszaállítása, (hentes, kovács, fodrász, kőműves stb.) a megszüntetett civil szervezetek: olvasókör, tűzoltó egyesület, énekkar működésének engedélyezése. A vallásgyakorlás szabadsága, a vallásoktatás engedélyezése, és nagyon sok helyen az iskolák visszaadása az egyházaknak! A tagosítással kapcsolatos igazságtalanságok megszüntetése, a korábbi földviszonyok visszaállítása. A nagygazdáktól (kulákoktól) elvett, elárverezett házak visz- szaadása.

Összességében - noha a felsorolás nem teljes - ezek a programpontok az 1947 után megvalósult rendszernek, a falusi életet, közösségi életet, annak civilizációját összezúzó rendszer tagadást, elutasítását jelentik! De ugyanakkor nem találunk olyan követeléseket, amelyek az 1945-ös földreformot megkérdőjeleznék, amelyek az 1945 előtti közigazgatási rendszer visszaállítását követelnék. Nem találunk kapitalista restaurációs törekvésre utaló jeleket, Az 1945-47 közötti magyarországi demokrácia képe viszont kirajzolható a követelésekből. Szabadságvágy és demokrácia iráni igény fogalmazódik meg.

Ennek a forrás gyűjteménynek nagy érdem e történelmi forrásanyag publikálása. Hiszen a forradalom fő folyamatainak feltárása lényegében megtörtént, elérkezett az ideje 1956 kevésbé ismert, de korántsem jelentéktelen vonulatának, a falvak forradalmának feldolgozására.

A Kádári megtorlás két formában sújtotta a forradalmi bizottmányok vezetőit, tagjait és szimpatizánsokat. Először 1957 decemberétől márciusáig terjedő időszakban a karhatalmi egységek (pufajkások) drasztikus megtorló akcióit kell említenünk. A különítményesek (pufajkások) felkeresték az esti órákban a falvakat, a forradalmi bizottmányok vezetőt összegyűjtötték, drasztikusan összeverték. Ennek az akciónak a megyében két halálos áldozat is volt. Elsősorban a bihari vidéken, tombolt a hatalom bosszúvágya, de alig volt olyan falu, ahol ne kegyetlenkedett volna a Kádári karhatalom. Ne kapott volna szabad utat a leváltott funkcionáriusok bosszúszomja (ennek a vonulatnak a feltárása még mind ez ideig váratott magára). A másik a jogi eszközökkel végrehajtott megtor12