Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
Bevezető
dapárt, Szociáldemokrata Párt, Magyar Kommunista Párt. Nemzeti Parasztpárt. Ez a folyamat jelzi, a diktatúra évei nem ölték még ki a demokratikus gondolkodást a falun érő emberekből. A kádári propaganda azt bizonygatta, hogy a falvakban a nagygazdák, kulákok, volt csendőrök az 1945 előtti rendszer falusi tisztviselőisi, kaptak szerepet a bizottmányokban, és s a Horthy rendszert akarták restaurálni. A dokumentumok ezt nem igazolják. A hangadók és meghatározók a jó nevű tekintélyes falusi paraszt- emberek, iparosok és fiatal értelmiségiek, tanítók, orvosok, tanárok voltak, a bizottmányok tagjai pedig, zömmel parasztemberek voltak. Persze voltak kivételek, de azok száma elenyésző. A nehéz napok szolidaritása Meg kell említeni a falusi forradalmi bizottmányok példamutatóan szép cselekedetét: megszervezték az ingyen, ellenszolgáltatás nélküli természetbeni adományok gyűjtésétét (tej, hús, zöldség, kenyér, liszt tojás, sertés) és küldették nap mint nap az élelmiszert a harcoló fővárosiaknak - így támogatva a fegyveres felkelést. A forradalom napjaiban fellángoló nemzeti szolidaritás szép és megragadó példájának tekinthetjük ezt a folyamatot. E kötet számos dokumentuma bizonyítéka a forradalmi szolidaritásnak . A városokkal és a fővárossal ellentétben, a falusi szervezetek egy része november végéig működött, néhány községben szintre kettős hatalom volt, megszűnésük akkor megy végbe, amikor december elején a Kádár kormány rendeleti úton megszüntette a forradalmi bizottmányokat. Ekkor mondták ki feloszlásukat a forradalom közhatalmi szervezetei, több helyen irataikat is átadták a felszámoló biztosnak. Később többek között ezeknek az anyagoknak alapján készültek a vádiratok. Noha nem minden község, kisváros forradalmi bizottmányának maradt fenn a teljes iratanyaga, sok helyen csak néhány dokumentum lelhető fel, mégis megkísérelhetjük felvázolni, hogy milyen célkitűzéseik, követkéseik voltak a Hajdú-Bihar megyében létrejött központi, tehát kisvárosi, községi forradalmi bizottmányoknak. Kezdjük talán a politikai követelésekkel Szép számmal maradtak fenn a népgyűléseken elfogadott, politikai követeléseket tartalmazó dokumentumok, amelyek egy részét már^korábban is nyilvánosságot kaptak, és megtalálhatók 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban, című 1992-ben megjelent forráskiadványban. Ezekben történelmi forrásértékű jegyzőkönyveikben, rögzített határozatok szinte rímelnek egymással! Nagy Imre kormányát, az úgynevezett Nemzeti Kormányt, majd a koalíciós kabinetet elismerték. A leghangsúlyosabb politikai követelés volt a szovjet csapatok mielőbbi kivonása az ország egész területérő. Erőteljesen megfogalmazódott a történelmi igazságszolgáltatás igénye. 11
