Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
A Hajdúböszörményi Forradalmi Bizottmány tevékenysége
Más területeken is hozott döntést a bizottmány — igy az 1956 őszén történt földtagosításokat hatálytalanították, s az így visszajuttatott földeket tulajdonosaik művelhették. A városban újraalakult pártoknak, melyek október 30-án, 31-én kezdték el működésüket, helyiséget biztosítottak. így jutott székházhoz ismét a Szociáldemokrata Párt a Dorogi utcai korábbi MDP pártházban (azért nem a volt Újvárosi utcai székházat kapták, mert az egészségügyi célra jelölte ki a bizottmány), a Parasztpárt visszakapta a Kossuth házat, a Kisgazdapárt a Petőfi utcán lévő Újvárossi- féle házat, míg a kommunista párt a Kálvin téri DISZ székházát kapta meg. A kisiparosok munkástanácsának kérelmét is teljesítette a bizottmány. Ők mintegy 600 aláírással kérték vissza jogos tulajdonukat a Deák F. u. 9. szám alatt lévő Fazekas Gábor Iparos Székházat. Nem fogadták el viszont azt, hogy a tsz székházakat egybeköltöztessék, mondván, „csak a törvényesség útján járhatnak el, és nem engedhetik meg a közös vagyon széthurcolását. "65 A böszörményi forradalmi bizottmány valamennyi intézkedését nyilvánosan is közölte a lakossággal. Minden nap 13-án 16 órakor hangosbemon- dón tudatták az aktuális információkat. A Kossuth-házban rádiót hangosítottak ki, hallgatva az országos híreket is. Itt működött egyébként egy információs szolgálat, mely a panaszfelvételt, a gyűjtések koordinálását is végezte. A bizottmányi jegyzőkönyvek egyértelmű bizonyságát adják, hogy a helyi vezetők elsődlegesen a lakosság ellátását, és a régen várt változásokat kívánták megoldani. Természetesen a napi ügyek intézése mellett sok idejük nem maradt átfogó változások megindítására. Kivártak a szövetkezetek, az elvett ingatlanok sorsának rendezésével. Mi több, s ez is a tényékhez tartozik, nem is volt egységes elképzelésük azok további jövőjéről. Ki-ki szocializációs hátteréből adódóan közelített a sokakat foglalkoztató kérdéshez. Egy azonban mindenki számára kézenfekvőnek tűnt. A tulajdonviszonyok sorsát rendezni kell. Ennek kapcsán például Hajdúböszörményben, több termelőszövetkezetben is megkezdődött az átrendeződés. Kezdeti magánosítás Hajdúböszörményben a II. világháborút megelőzően prosperáló mezőgazdasági termelést folytattak a gazdálkodók. Életképes volt a növénytermesztés és az állattenyésztés. A településen nagybirtok soha nem alakult ki. A mezővárosban élők számára a háborús tragédiával volt azonos értékű az úgynevezett szocialista kollektivizálás, a téeszesítés. Az emberi tragédiákon túl, a kolhoz típusú gazdálkodás során, a hozzá nem értő vezetőknek „sikerült" a nullával azonossá redukálni a termelés hatékonyságát. A gépállomáson, a mezőgazdaság nehéziparában teljesen dilettáns, korábban 65 HBML.XXXII.1.3.d. 50
