Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
A települések forradalmi bizottmányai
1956. októberéből természetesen ismerünk olyan esetet is, amikor a forradalmi bizottmány néhány tagja, vagy éppen vezetője szinte megakadályozta a demokratikus átalakulást. (Bihar) Dancsháza 20 fős bizottmánya október 29-én alakult meg Herczeg Imre tanácselnök vezetésével, aki mindent megakadályozott, ami a kommunista rendszer ellen hatott volna. Néhányan kifejezték nemtetszésüket. A forradalom leverése után őket rendőri felügyelet alá helyezték.43 Mezősas szocialista község voltát nem hazudtolta meg. Ott a forradalmi bizottmány megalakítását a párt és tanácsi vezetők „koordinálták". A későbbi dokumentumokban kivételesen jó bizottságnak jelentik a belügyesek, mert'megakadályozták a kilengéseket.44 Hasonló „elismerésben" részesült később a Vadász Ferenc vezette szentpéterszegi bizottmány is. A „példaértékű" működésük során minden kommunista értéket sikerült megőrizniük és kilengések sem voltak a faluban. írják le csodálatukat a bel- ügyes verőlegények. Persze ismerünk más eseteket is. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen dr. Kulin László dékán nem engedélyezte bizottmány megalakulását. Nem működhetett szervezet a Mezőgazda- sági Akadémián sem. Mind két helyen csak 10-es bizottságot tudtak alakítani. Ez utóbbi azonban igen aktív munkát végzett. Például Nagy Tibor általános iskolai tanár felvetette, hogy Hajdúszoboszló felől 3000 ávós tart Debrecenbe. Ezért a hallgatókból nemzetőrséget szerveztek, hogy megállítsák a forradalomra törőkét. A hír persze nem volt igaz, de a szervezést megkezdték. A tanácsszerveknél létrejövő forradalmi bizottmányok és munkástanácsok első sorban a korábbi tanácsvezetőkből, tisztségviselőkből jöttek létre. Tevékenységük jóval visszafogottabb volt. Követeléseik, cselekedeteik, pedig egyáltalán nem nevezhetők radikálisnak. Néhány nem kívánatos vezető leváltásán túl, melyet egyébként többnyire a tömegek kényszeríttettek ki, nem igazán kívántak jelentősebb változásokat. Ettől természetesen találtunk eltérő példát is. A Debreceni Városi Tanács forradalmi bizottmánya október 30-án ötfős vezetőséggel jött létre. Elnöke Pányoki István volt. A bizottmány a kereskedelmi osztály vezetőjét rendelkezési állományba helyezte, a városgazdálkodási osztály vezetőjét leváltották, csak úgy mint a pénzügyi, ipari mg. Osztályok vezetői is eltávolították állásukból.45 A forradalomhoz már az első percekben csatlakoztak a néphadsereg katonái, akik saját forradalmi szerveiket, úgynevezett katonai tanácsaikat is megalakították. Debrecenben a Gábor Áron laktanyában működött ilyen szervezet .^Kiáltványt is közreadtak, melyek a következők voltak46: „Teljesen egyet értünk az egyetemi diákbizottság követeléseivel. ÁVH vonuljon vissza laktanyájába, a rendet a honvédség és a nemzetőrség vegye kezébe. Szovjet csapatok azonnali kivonása. Demokratikus választás után a tömeg bi43 ÁBTL V - 150 370 II. kötet 433.p. 44ÁBTL V - 150 370 II. kötet 45 ÁBTL V - 150 370 II. kötet 46 ÁBTL V - 150 370 II. kötet 43
