Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)

A települések forradalmi bizottmányai

Hajdúszoboszlón a szervezet október 26-án a városi pártbizottság javaslatára jött létre, majd átalakult és soraiból kizárta a kommunistákat. Ledöntötték a szovjet emlékművet. Eltávolították a rendőrkapitányt Matolcsi Istvánt, leváltották Dudás Lajos V.B. elnökhelyettest. Eltávolították állásából Tasnádi János begyűjtési vezetőt, és Szombathelyi Gyula pénzügyi osztályvezetőt.

Derecskén október 28-án 25 fővel alakult meg a bizottmány. Diákok érkeztek Debrecenből, akiknek Makai János tanár közreműködésével kb. 2000 fős nagygyűlést sikerült megszervezniük. 34 pontos követelésükben a már szokásos megfogalmazások mellett megfogalmazták: a Szabad sajtó, a gyülekezési jog, a nemzetgyűlés, a magánosítás, a boradó 75%-os csökkentése, a szabad pálinkafőzés kérdéseit. Létrehozták a Karhatalmi Parancsnokságot is. A derecske bizottmány kezdeményezte október 31-én a Járási Forradalmi Bizottmány megalakítását is, melyet Debrecenben nem ismerték el.34 A következőkben álljon itt a derecskéi földművelők egyedülálló dokumentuma.35 A bizottmány létrehozta a „Derecskéi Földművelők Szabad Szövetségét"36

Jól látható, hogy a háborút megelőző időszak erkölcsi és politikai alapjain nyugvó szervezetet kívántak életre kelteni. Kulturális, politikai, gazdasági és szociális önállósággal és identitással. A Szabad Szövetség elképzelései között elsődlegesen szerepelt a magántulajdon szentségének újbóli visszaállítása, melynek elengedhetetlen feltétele lett volna az elvett javak visszaadása. A derecskéi gazdák jelentős energiát szerettek volna fektetni az oktatásba. Jelesül a gazda- és gazdasszonyképzésbe, illetve az iskolai oktatás keretében jóval nagyobb hangsúlyt kapott volna a lányoknál a háztartási a fiúknál a gyakorlati képzés. Gazdasági irányelveik jól tükrözik a vidék óhaját. A magántulajdon visszaállítását, a kolhozok visszaszorítását, a „szégyenletes kulákintézmény" eltörlését, az egyenlőtlen terhek eltörlését, állami kölcsönök biztosítását. Mind-mind olyan megfogalmazás és elképzelés, amely a magyar gazdák mindennapjait hatotta át. A bolsevik típusú társadalmi berendezkedés előtt, derecskén és az ország más településein gyökereikhez, hagyományaikhoz, korábbi életükhöz szerettek volna visszatérni az emberek.

34 HBML XXXII. 1. 3.d.

35 ÁBTL V - 150 370 II. kötet 500 - 503.p.

36 ÁBTL V — 150 370 II. kötet 504.p. A dokumentumot kidolgozó dr. Sárközi Lajos ref. lelkészt büntetés helyett később sajnálatos módon operatív célra használták fel!

36