Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)

Nemzeti forradalom, a polgári demokráciáért

§-ának módosítása olyan formában, hogy minden termelő a cserekártalanításokkal egyforma elbírálás alá essen.

29. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben gyártsanak kis- és belterjes gazdálkodáshoz gépeket és eszközöket, és azokat a régi jó minőségben állítsák elő.

30. Ez év végén rendezzék a termelőszövetkezeti tagok nyugdíját.

31. A mezőgazdasági munkások öregségi járulékát (OMBI) ösz- szegszerűen emeljék 1957. máj. 1-től.

32. A föld adásvételének korlátozását szüntessék meg.

33. Az év végéig meg kell alkotni a szövetkezeti törvényt. Lehetővé kell tenni a termelési társulások legkülönbözőbb formáit. Biztosítani kell a társas gazdaságok pénzügyi és termelési önállóságát.

34. Lehetővé kell tenni a termelőszövetkezet részére erő- és munkagépek vásárlását. Ehhez szükség esetén hozzájárulást kell biztosítani.

35. Az 1957-58-as gazdasági évvel kezdődően meg kell szüntetni a kenyérgabona vetése mértékének kötelező előírását.

36. Annak érdekében, hogy a helyi állami és gazdasági szervek vezetői és dolgozói ne kerüljenek nap mint nap összeütközésbe, a dolgozó néppel a kormányzati szervek szüntessék meg a belső hivatali utasítások rendszerét. Az életet szabályozó összes rendelkezések nyilvánosan, hivatalos lapokban jelenjenek meg és csak ezek legyenek végrehajtva.

Párt Végrehajtóbizottság Tanács Végrehajtóbizottság"28

Látható. Ez a dokumentum teljes egészében a szocializmus keretein belül próbált reformokat, és jól érzékelhető, hogy észlelve a helyi feszültségeket, a mezőgazdaság terén is egy sor köny- nyitést kívánt elérni. Ezen azonban nem lépett túl. Ami érthető is, hiszen a Rákosi-rendszer tisztségviselői, kommunista vezetői fogalmazták. Csak későbbi dokumentumokkal összevetve érthetjük meg, hogy ez a 36 pont inkább az események sodrában, ahhoz alkalmazkodva, sebtiben született, s a szöveg megfogalmazói merőben másként cselekedtek '56 novemberétől. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy saját korlátáik mellett próbáltak a tömeg igényeinek megfelelni. Ez azonban ezen az estén már kevés volt. Az emberek új vezetőket akartak, jogokat, szuverenitást és szabadságot követeltek .

Október 23-a után a megye szinte minden településén megalakultak a forradalmi bizottmányok. Talán a legpontosabb képet működésükről két szervezet felépítésének közreadásával illetve egy részletes bemutatásával kaphatunk. A debreceni forradalmi bizottmány igen széles kapcsolatrendszerrel, jó szervezettséggel

28 Ezt a dokumentumok stencilezve sokszorosították, és Hajdúböszörményben 1956. október 26-án este és 27-én osztogatták a lakosok között.

33