Varjasi Imre: Az 1956-os forradalmi bizottmányok tevékenysége és dokumentumai Hajdú-Bihar megyében - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 42. (Debrecen, 2010)
Bevezető
hatásköre nem terjed ki a magyar vidékre, kifejezésre juttatták, hogy nem fogadják el a hatalom politikai állásfoglalását. Október 30.-után viszont már a Nagy Imre kormányt elismerték, támogatták rendeletéit, elfogadták határozatait, de továbbra is voltak fenntartásaik is. A bizottmányok összetételében megvoltak a többpártrendszer csirái. A forradalom győzelme vidéken fegyveres harcok nélkül ment vége. A helyi kommunista vezetők ugyan több ízben is megpróbálkoztak sortüzekkel megvédeni hatalmukat - belelövettek a békés tüntetőkbe. A fentiekből következik, hogy a megyei forradalmi bizottmányok, politikai központok politikai nyomásgyakorlással, a politikai sztrájk fenntartásával fontos a forradalmi eseményeket meghatározó tényezőkké váltak. Nyilvánvalóvá vált a kormány és az MDP politikusai számára, hogy nemcsak a főváros lakossága, a fegyveres felkelők, akiket fasiszta bandáknak neveztek az első napokban - áll velük szemben, hanem az egész ország. A vidék forradalma Noha kevés szó esik még mindig az 1956-os eseményekkel foglakozó munkákban, a falvakban lejátszódó forradalmi eseményekről , tény, és mint ez a forrásgyűjtemény bizonyítja, hogy megyék minden településen új forradalmi közhatalmi szervezetek jöttek létre! A falusi lakosság gyűlölte az életét megnyomorító, magántulajdonát elrabló, civil szervezeteit betiltó, hagyományai sárba tipró kommunista rendszert. Változtatni akartak sorsukon. Ugyanakkor a megyei forradalmi közhatalmi szervezetek is inspirálták a falvak népét, hogy döntsön saját sorsáról. Hozzák létre a lakosok a tanácsok és az MDP helyi hatalmát megdöntve az új, saját érdekeiket védő és akaratukat kifejező közhatalmi szervezetüket. Hajdú- Bihar megyében nem véletlenül alakultak meg október 27- én, 28-án, 29-én a forradalmi bizottmányok. Ugyanis a Debreceni Szocialista Forradalmi bizottmány október 27-én megalakulásnak másnapján egyetemistákkal, katonákkal, munkásokkal megrakott teherautókat indított útnak a megye településeire, mégpedig azzal a szándékkel, hogy küldötteik nyújtsanak segítséget a helyi forradalmi bizottmányok megalakításhoz. Érdekeség, hogy a debreceni forradalmárok legtöbb faluba, kisvárosba akkor érkeztek meg, amikor ott már tüntettek az emberek, zajlottak a népgyűlések. Nem véletlen, hogy a népgyűléseken elfogadott követelések között megtaláljuk a debreceni egyetemisták pontjait, és a debreceni forradalmi bizottmány szervezeti felépítésének utánzatát (szekciók). Ezt bizonyítják a közöltdokumentumok. De hasonló volt a helyzet az egyetemi, főiskolai városok vonzáskörzetében országszerte. A kisvárosokban, községekben a forradalmi bizottmányok létrejöttének, a kommunista hatalom helyi vezetőinek leváltásának mente szinte azonos volt az országban. Mintha a spontán megmoz9
