Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1623/1625 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 41. (Debrecen, 2010)
valamint Kun (Kun) Katalin asszony, alperes között, aki először a Tótfalusi (Thotfalussj) Boldizsár felesége volt, most pedig a Német (Nemet) utcai Szabó (Zabo) Ferencé, a Bánki (Banki) János özvegyének bizonyos javai ügyében, melyek a vérrokonág miatt őt illetik, és rá kellett szállniuk, így határoztunk. A tanúk által nyilvánvalóan kiderül, hogy a felperes asszony a fent említett javak felosztása idején hajadon lány volt, mikor pedig eladó lány lett, a javak felosztásáról szóló leveleket kiadták neki, hogy beszélje meg a többi vérrokonnal és semmisítse meg, tagadja meg, mert a kezével nem tudja lepecsételni. A méltatlan kereset miatt kétszer 9 márkában kell elmarasztalni és megterhelni most, a vásárszabadság idején, és ha ezután ezt az ügyet folytatni akarná, 50 forint nyilvánvaló büntetést hirdetnek a levelekben törvény szerint visszavonhatatlanul. A határozatunkat megfellebbezi a szenátusnál felülvizsgálat végett, amit meg is engedünk. Mikor megjelent a felülvizsgálat elkövetkező szombatján, hogy vizsgálják újra, de mivel nem értett vele egyet, a bírság 18 márkát tett ki, az ügyét pedig ejtették. 3. Szűcs (Zucz), más néven Magda (Magda) Mihály és Jó (Jo) Benedekné asszony, felperes között így határoztunk. Az testámentumhoz, kit Szűcs Gergely halála előtt tött, egyik sem tartotta magát, hanem magokban mást végeztek. Tehát az mit Szűcs Gergelyné Szűcs Mihálynak kiadott, oszoljon három felé közöttük ketten, az harmadik részt az árva számára küldjék. 4. Bőr (Bor) György Sós (Sós) Jánossal szemben először nem jelenik meg. 459. oldal Április 29. 1. Az Aranyas (Aranias) Balázs özvegyének szolgája, György alperes és a felperes asszony között két tulok elvesztéséből származó kár dolgában ilyen határozat született. György szolga esküdjék meg afelől, hogy az ő gondviseletlensége miatt az két tulok el nem veszett, ö eléggé kereste valahul ö maga az gazdája mondotta, de ott nem találták, másnap penig az többi után útra kellett indulni. És ezen a határnapon megesküdött, és a felperes keresete alól felmentettük. 2. Góca (Gocza) Ferenc felperes és az ő vér szerinti anyja, alperes között az atyai javak felosztása miatti összegyűjtés tárgyában így határoztunk. Minthogy az említett felperes asszony a fiait és leányait, szám szerint hármat tehetsége szerint tisztességesen felnevelte, és meghalt, így ezt a fiát, Ferencet is különleges mesterkedéssel kényszerítette házasságba. Míg tehát élt az anyjuk, törvény szerint nem juthatott a javakhoz, sürgetni sem tudta az osztozkodást, annak halála után pedig a javak egyenlő elosztására törekedjenek. Fellebbezett a szenátushoz, és azt az írásba foglalt határozatot, hozzátéve a maga véleményét a szenátus is helyeselte és jóváhagyta Május 6. szombat 3. Kocka (Koczka) István tiszteletreméltó özvegye velünk szemben személyesen megjelenve, mivel meghalt férjének számos súlyos adóssága rámaradt, a szükségtől igen-igen hajtva összes fiának és lányának terhét magára vállalva, és mindenekért felelve vallomást tett. A házát, mely a Mester (Mester) utcán található a nyugati részen, déli szomszédságban a Szűcs (Szuez) Pál házával, északi pedig a Máté 31
