Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1623/1625 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 41. (Debrecen, 2010)
8. A kórház tisztviselői Horvát (Horvat) János Balázs deák 9. Az utcakapitányok prókátorai Tót (Thott) Mihály Szabó (Zabo) Ferenc 10. A köztér felügyelői Kántor (Cantor) Jakab Szabó (Zabo Tóbiás 537. oldal 1625. Január 2. 1. A közgyűlésen az egész szenátus, szám szerint 66-an közösen és valamennyien egységes szavazattal és akarattal így határozott. Hogy a közös templom (melyet atyáink Szent Andrásnak neveztek el) és amely több mint 60 éve leégett és elpusztult, s ettől az időtől kezdve egészen a mai napig a felséges hivatalok is ezen fáradoztak, a pusztulás és romlás alól az összes költségével együtt végre épüljön fel. Segíts meg minket megváltó Istenünk! 2. Január 13. Adorján (Adorian) István szűcsmester felperes és a felesége, Piskolti (Piskolti) Zsuzsanna alperes között annak feslett erkölcse és nyilvánvaló házasságtörése miatt így határoztunk. Több tanú vallomásából egyértelműen és nyilvánvalóan kiderül feleségének egész gonosz élete, hogy az előző férjével, Szilágyi (Zilagi) Jánossal is így élt, aki pásztor volt Panitnál (in Panijtt) most is találkozik két megmaradt szabadosával, vétve a hitvesi hűség ellen. Mikor pedig új férje, Adorján István nem tudván ennek a dolgairól, házassági kötelékre lépett vele ebben a városban, nem sokkal utána esküdnie kellett erkölcse szerint nem kevés bűnös kapcsolatáról. Miután mindezzel megvádolták, fővétellel büntették, de mivel a férjétől terhes volt, a szülés idejéig vártak, és elhalasztották a végrehajtását. Az ismerősöknek és a fivéreinek a szenátus előtti könyörgésére végül meghagyták életét ezekkel a feltételekkel, hogy az ezután következő ünnepnapon bánja meg bűneit és korábbi rossz életét, bűnbocsánattal fordulva az irgalmas Istenhez. A városból pedig távozzék úgy, hogy soha nem tér vissza ide. Ha pedig különbet merne cselekedni, ennek az írásnak erejénél fogva minden jogorvoslat nélkül fosszák meg életétől. Erre törvényes fogadalomtétellel is kötelezte magát. 3. Az említett tiszteletre méltó néhai Szántó (Zanto) Lászlóné asszony Csizmadia (Czismadia) Lukács fiának, Jánosnak kérésére és felszólítására szokás szerint letette az esküt. Hogy ezelőtt való üdőkben, az mint Pusztai (Puztaj) Ötvös (Eötvös) István az ő fiával, Szántó (Zanto) Péternél hagyott volt egy skarlát felső ruhát, egy dolmányt, és egy ezüst bogiáros magiszter formára való vékony) pallost, az mely marhákért Nyitrán (Nitra) lakó Pusztai Ötvös István Csizmadia Jánost megtartotta volt, azokat mind az 106