Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)
3. Szentpéteri (Zentpeteri) János a Bornemissza (Bornemizza) Jánossal szembeni bizonyos gyalázatos szavak ügyében mivel nem tudván az egész családját előállítani, magával hozta három ifjabb fiát, hogy nézzék meg hány évesek lehetnek, szóban vallomást tett, hogy Sebestyén hét és fél éves, Péter öt és fél, János pedig két éves, György deákot pedig prókátornak állította. 4. Gál (Gal) Anna, a Dombai (Dombaj) Mihály felsége Kodormán (Kodormannus) Ádámmal szemben a visszahívás után bizonyítsa be, hogy Dombai Mihály az ő atyjának, Gál Istvánnak mikor Egerbe (Egri) akarta vinni nemcsak 400 forintért, hanem hogy valami töröknek való ajándék, úgy mint aranyas kard és vég posztók és egyéb, az mi nála volt azt is mind neki adta, mindazokért vetette és kötötte zálogban az debreceni (Debreczeni) házát. Minthogy a határozatot megfellebbezte a szenátusnál, megengedjük. 321. oldal Május 8. szombat 1. Az esküdtbírák szenátushoz fellebbezett határozatát Dorottya, a Zöld (Zeold) János felesége és Bacsó (Batso) János két árvája között egyik részről, valamint a Csubró (Czubro) István özvegye, Ilona között másik részről a szenátus minden téren helyeselte és jóváhagyta. A felperesek pedig ezzel a legkevésbé sem voltak megelégedve, ezért a prókátort visszahívták a szokásos pénz letétele után, mivel a törvény megengedte. 2. Az esküdtbírák szenátushoz fellebbezett határozatát Kodormán (Kodormannus) Ádám és Dombai (Dombaj) Mihályné asszony között a Dombai házának letiltása ügyében, mivel a férj adósságának elbecsültetését nem engedték, a szenátus jóváhagyta, hogy tudniillik az asszony Dombainé a fentebbi módon bizonyítson. Mivel Ádám a szenátus határozatával a legkevésbé sem volt megelégedve a szokásos pénz letétele után ügyvédjét visszahívta, és a törvény szerint megengedtük. 3. Orvos (Orvos) Mihály felesége, Katalin felperes és Szabó (Zabo) Mihály felesége, alperes között bizonyos gyalázatos szavak ügyében így határoztunk. Mindkét fél bizonyítsa állításait. A felperes bizonyítsa, hogy őtet az alperes Szabó Mihály, avagy Izsó (Iso) Mihályné nem gyámmal, hanem nyilvánvaló varázslónak mondta, hogy az ö ura lábát ö vesztette volna meg, sőt ugyan embert is küldött hozzá, hogy lássa, gyógyítsa meg, mert ő vesztette meg is. Az alperes ellenben bizonyítsa, hogy ő csak gyámmal mondotta, nem nyilván, ezért mert Orvos Mihályné az ő urán valami adósságot kér volt, kiről az ö ura adós neki nem volt, azt hogy tagadta, Orvos Mihályné azt mondotta volna, ím tagadod, úgy mond, de őt add meg, az hol meg nem adhatnád, de bizony megbontatom ez veled, azon éjjel az nyavalya úgy esett mindjárt rajta. Vizsgálatot kér. 4. Szíjgyártó (Zigiarto) Kis (Kis) János fia, István a Fekete (Fekete) István idézésére a rágalmazás ügyében négyszer felszólítva nem jelent meg. 5. Ötvös (Eötvös) Gáspár az aranyművesek egész céhével, vagy kollégiumával szemben anyjának személyében gondviselőnek állították, György deákot pedig prókátornak. 6. Május 11. Szappanos (Zappanos) Orros (Orros) János egy embernek, hitelezőjének 41 forint adósság ügyében tegyen eleget harmad napra.
