Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)
városában a felperes által elkövetett ütlegelés dolgában így határoztunk. A felperes Várkonyi János bizonyítsa második előterjesztését. Azt, hogy az mely 15 bokorládák felől az háborúság ő közte és Rózsás Tamás között lőtt, azok ő neki megvött marhái voltak, ez alperesek hatalmasul reá mentenek, az asztalos Kristóf házánál reá tamadtanak és el akarták tőle venni, hogy nem engedte volna rútul csapdosták mindketten feleségestül, az ládák kulcsait is osztán elragadozták, mindezek felett még idegen bírót fogott és az őtet letartóztatta mind marhástul és fizettetett vele. Vizsgálatot (kér). 2. Rózsás (Rosas) Tamás és felesége ellenben bizonyítsák, hogy ő semmit nem hatalmaskodott és semmi háborúságra okot sem adtának, mert az asztalos ugyan ö számokra csinálta volt azokat az ládákat, mert azon kívül az Várkonyi (Varkonj) ládája is kitelt volna, kit tőlök Várkonyi el akart venni, sőt az mester is kérte ne háborogjon, hagyjon békét nekik, mert az övé is kitelik, de ő ugyan hatalmasul az ő marhájok mellett földre leverte, vérét kiontotta, mindezekért is penig ő bíróval Várkonyii nem tartotta, hanem csak az vértételről protestált az bíró előtt. Vizsgálatot kér. 3. Kerékgyártó (Kerekgiarto) Szőke (Zeoke) István a Kerékgyártó Tót (Tot) Istvánnal szemben a perbeszéd szerint bizonyítsa, hogy őtet immár azokért perben lévén, a közbenvaló per szerint rossz embernek mondta, mondván én úgy mond rossz emberrel egy céhben nem lakom. 4. Anna asszony, a túri (Thuriensis) Szabó (Zabo) Péter özvegye a két asszonyt a fennmaradt 51 forintról, majd ténylegesen elégítse meg, különben az egész summáról, 115 forintról harmad napra végrehajtás eszközöltessék. 5. Kocsis (Kotzis) János Varga (Varga) Gáspárral szemben harmadjára nem jelenik meg. 286. oldal December 14. 1. Anna, a néhai túri (Thuriensis) Szabó (Zabo) Péter özvegye, és az ő fia, Szabó János velünk szemben személyesen megjelentek valamennyi fiaik, lányaik, fivérük, örökösük és valamennyi utóduk terheit és panaszát magukra vállalva és mindenekért felelve önként élő szóval ilyen vallomást tettek. Mivel ők a pénztől és az elkerülhetetlen szükségtől hajtva a Német (Nemet) utcán, a déli részen található házukat, mely a Kerékgyártó (Kerekgiarto) György házával keleti szomszédságban van, a Török (Török) István házával pedig nyugati szomszédságban odaadta és eladta a Tatai (Tataj) Mihálynak örökös jogon 240 forintért, ahogy adta és eladta testamentumba beírták. Ezen felül az 51 forint adósságot, tudniillik a testámetum szerint neki hagyott pénzt az említett Kis (Kys) Adámnénak és Szőlősi (Szölösj) Péternek meg kell adni, ha az elkövetkező Vízkereszt ünnepére nem fizetnék meg, az egész összeg 151 forint, amit újólag meg kell fizetni. 2. Vég (Vegh) István egyik részről, valamint Kozma (Kozma) Péter és az újhelyi (de Ujhelj) Tót (Tot) Lászlóné asszony másik részről a meghalt Szabó (Zabo) Andrásnak, az említett Vég (Weg) István szülőatyja javai felőli vitája dolgában, mely per és viszály elég ismert volt a törvény számára, mivel az atyai javak ügyében a békét szerető férfiak törvény szerint megbékéltették olyan módon, hogy tudniillik a Vég István említett szülőatyjának, Szabó Andrásnak valamennyi javaiból, az említett anyának, a Tót László feleségének, valamint fivérének, Kozma Péternek mint saját
