Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

Nagy (Nagi) Mihályné néven nevezett hitelezőjének fizesse ki, az adósságát, vagy abból egy részt készpénzben adja elő, és állítsa elő az említett adósság kiegyenlítéseképpen. Az összeg miatt pedig nem elegendő három kezes, az említett Kovács György, Nyírő (Njro) István és a vője harmadikként, a fennmaradó részt fizessék meg. Július 12. 3. Pallagi (de Parlag) Kecskés (Keczkes) Márton a Dengelegi (Dengelegij) Miklós özvegyének jobbágya ügyében, aki most már a városba jött, beíratta magát a közösség tagjai közé, ezek után velünk együtt lakik, megfizette a 33 dénárt. 4. Vasvári (Vasvarj) Mihály, aki szintén pallagi (Parlagiensis) a Dengelegi (Dengelegj) Bemard özvegyének jobbágya beíratta magát ennek az oppidumnak közösségébe, megadta a 33 dénárt. 5. Tekintetes Szűcs (Zucz) Mátyás szenátor velünk szemben személyesen megjelenve, fiainak, lányainak és leszármazottainak minden terhét magára vállalva és mindenekért felelve vallomást tett. A házát, mely a Kiscsapó (Kijs Czapo) utcán található a nyugati részen, északi szomszédságban a Poti (Pothi) István házával, déli szomszédságban pedig a Hegedűs (Hegedűs) Mihály házával, örökös jogon odaadta és eladta 88 forintért Szabó (Zabo) Sebestyénnek, ahogy adta bizonyságul beírták. Kéri, hogy adják ki a leveleket. 6. Hajnal (Hajnal) Ferenc most Hadházon (Hathaz) lakó néminemű gyalázatos szókért, hogy tudniillik bemondták volna, hogy oly szót mondott volna, hogy sem az tavalyi, sem az idei bíró ő neki igaz törvényt nem tett, megfogattatott volt, de sok emberek esedezésére bíró uram elbocsátotta, kiért köti fejére 264. oldal kiért köti fejére magát, hogy ha többi, vagy bíró uram vagy tanácsbeli, avagy esküdt ember felől azt mondaná, reá bizonyosodván fejével érje meg. 1. Mike (Mike) Pál Kis (Kis) Tamással szemben két szolgájának a mezőn esett erőszaktétele és verekedése ügyében gyámot állított, és harmad napra vele szemben felelniük kell. 2. Bicó (Biczo) Máténak a váradi (Waradiensis) Imre deákkal szemben és a Márki (Marki) Máténé többi rokonával szemben szokás szerint le kell tennie az esküt arról, hogy az mely marhákat az osztozás uthán magánál megtartott, és ki nem adott, azokat Márkiné még éltében magának és az fiának adta mellette való jó szolgálat]'okért. Mivel a határozatot a szenátushoz fellebbezi, továbbküldjük. 3. Július 6. Bizonyos Sorbánfalvai (de Sorbanfalva) oláh, Bene (Bene) Mihály felperes egyik részről, és Gyursa (Giursa) János és György és azok édesanyja alperesek között bizonyos Krajnyik (Krajnik) más néven Csatári (Czatari) János hajdú katona szerzett javainak ügyében így határoztunk. Mindkét fél állításait tanúkkal bizonyítsa. Bene Mihály felperes először bizonyítsa meg azt, hogy mivel immár fennáll, hogy Krajnik János neki vér szerint való atyjafia volt, maradott neki halála uthán 170 forintja, öt aranya, két pártaöv, aranyos szablya és ezüst poharak, kiket az ö atyjokfia testamentumban neki hagyott, az melyek itt Gyursa Jánosoknál maradtak. Az alperesek ellenben Gyursa János és az többi bizonyítsák azt, hogy Krajnyik János ide az varasra jővén, őket mind hites atyjokjiainak fogadta, és az mit nekik oda úgy adta,