Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

Hogy ők azok valamennyi ősi javainak tekintetében velünk szemben az előírt napokon perbe bocsátkoztak, a házban, amelyben laktak háromfelé osztozkodást hajtottak végre, azt a harmadrészt, amelyet maguknak követeltek vegyék magukhoz, az említett házat, mely harmad részben a vejüké, hagyják el, így határoztunk. A két nagyobb részt az apa és fiú, a harmadikat a vejük Szíjgyártó Mihály készpénzen váltsa meg. Miután érdemük szerint megosztották az első rész szokás szerint a fent említett tiltakozással a vejüket illeti, ha az idő letelik és a házat felosztják, őt illeti és senki mást (mint közelebbi rokont) hogy elfoglalja a maga számára a hatóság beleegyezésével. Július 17. szombat. 1. A bírák és az esküdtpolgárok szenátushoz felülvizsgálat végett fellebbezett határozata felől az aranyműves céh céhmesterei egyik részről, másik részről Ötvös (Ötvös), más néven Szegedi (Zegedi) Gáspár között az ő édesanyjának az aranyműves munkából való kizárása ügyében, amint azt az előző oldalon bemutattuk így határoztunk. A szenátus minden téren helyeselte és jóváhagyta azt, sőt hozzátéve azt, hogy mivel azok a mesterek miután perre mentek, nem várván ki a kizárás idejét erőszakkal három férfi közbelépésével zálog címén kifosztották, az elvitt zálogot 6 márka büntetés terhe mellett vissza kell adni a kifosztottnak. 2. Sárközi (Sárközi) Mihály a Csizmadia (Czismadia) Lukács feleségével szemben az ő családját érintő csúf rágalmazást és szidalmazást bőségesen bizonyította a tanúk segítségével, ezért nyelvváltság címén 20 forintban marasztalták el és terhelték meg az említett Csizmadiáné asszonyságot. Június 24. 3. Szentpéteri (Zentpeteri) János felperes és Bornemissza (Bornemizza) János alperes között a rágalmazás és csúf szidalmazások ügyében így határoztunk. Mindkettő tanúvallomásából világosan kiderült, hogy milyen rágalmakat zúdított az alperes Bornemissza János felperes a Szentpéteri János családjára, mindezt a felperes családjának hasonló módon adja vissza, és hasonló választ adjon, (hasonlót hasonlóval kell viszonozni) és a mindkét részről elkövetett becsmérlést egyformán szenvedjék el és tűrjék el. 334. oldal Mivel a felperes a határozatunkkal a legkevésbé sem volt megelégedve, vele szemben a kúriához, a tekintetes fejedelemhez fellebbez felülvizsgálat végett, de bizonyos okoknál fogva nem engedjük meg, ugyanis nem volt írásba foglalva, ez az ügy a törvényszék előtt szóban folyt. Mégis tiltakozik és a fejedelem parancsával továbbküldjük. 1. A néhai Táncos (Tanczos) Gáspár özvegye alperes, és Kalmár (Kalmár) Mihály felperes között a Cegléd (Czegled) utcán található háznak a felperes általi visszaszerzése ügyében, mely ház egykor Nyomoka (Niomoka) György háza volt, és el lett adva így határoztunk. Hogy az alperes Táncosné házának eladása idején a ház védelmét valamennyi támadóval szemben, nevezet szerint pedig Decsi (Deczij) István