Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620-1622 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 40. (Debrecen, 2008)

sem tött felőle, azután mikor Szappanos (Zappanos) Ferencné megvette is, neki sem adták azt az darab földet az ő házéihoz, noha azelőtt oda való volt. Tehát nem lehet övé, hanem az föld most is Mészáros (Mészáros) Demeteré. Mivel a határozatunkat a felperes asszony egyre jobban sürgeti szemben az elküldött ítélettel, 9 márkában marasztaljuk el és terheljük meg. 1. Mészáros (Mezaros) Pál a felperes Beke (Beke) Lászlóné két asszonnyával szemben és Beke Lukácsné tanúkkal bizonyítsa, hogy mikoron Csonka (Czonka) János oda fel az hadban megholt, testamentumot tött annak előtte, úgy hogy az milye neki marad, azok neki saját keresményi, és azoknak felét Mészáros Pálnak, felét penig az húgának N. hagyta, az nénjének az öregasszonynak penig egy vég gyolccsal többet nem hagyott. 2. Nagy (Nagj) Mihályné, Tehenes (Tehenes) Ilona Posztós (Poztos) Ferenccel szemben egy bizonyos peres házacska ügyében tanúkkal bizonyítsa, hogy miolta Posztós Tamás azt az házacskát eladta, az kiben ő most lakik, ő attul fogva negyedik tulajdonosa annak, de senki ami üdőtül fogván ellenvetést nem tött, sem Posztós Ferenc, sőt az miolta benne lakik, az maga atyjátul maradt hitvány házból építgette, mert romlott volt, tehát mint sajátját bírhatja, Posztós Ferencnek ahhoz semmi jussa nincsen. 3. Veres (Veres) István cipész mester Kalmár (Kalmár) Ferenccel szemben egy peres ház ügyében adja be írásban keresetét. 4. Létai (Letaj) György feleségének, Sárának négy kezese a bíró úrnál közbeavatkoztak, hogy engedjék ki őt a fogságból, hogy törvény elé álljon, de nemcsak Sárát, őket sem állították elő a bírói határnapra, mert nem akartak megjelenni. 5. István, Szíjgyártó (Zigiarto) Kis (Kis) János fia Fekete (Fekete) Istvánnal szemben a rágalmazás és a borzasztó lárma ügyében feleljen a következő bírói ülésen. 326. oldal Június 3. 1. Szentpéteri (Zentpeteri) János felperes valamint Bornemissza (Bornemizza) János alperes nemes személyek között a rágalmazás és gyalázkodás dolgában, melyet a szomszédságban követtek el így határoztunk. Mindkét fél tanuk felsorakoztatásával bizonyítsa állításait, a törvény-bizonyításra 15 napot engedett. Vizsgálatot kérnek. Június 5. 2. A közügyek gondviselőiről vagy patrónusairól mivel túlságosan perlekednek a törvény így határozott, hogy kötelesek a törvényszéken ítélkezni és eljárnia azok hivatalában, mivel a pereskedők nem tudnak és nem is kötelesek bizonyságot tenni. 3. Orvos (Orvos) Mihály valamint felesége egyik részről, mint felperesek és Izsó (Iso) Szabó (Zabo) János alperes másik részről a rágalmazás dolgában, hogy tudniillik az említett Szabó János a felpereseket igazi bűbájos rontó embereknek nevezte, így határoztunk. A tanúvallomásokból egyértelműen kiderül, hogy az említett rágalmazást nem csak egyszer valamilyen enyhe gyanú okán mondták, hanem különböző férfiak egyenesen őket nevezték ismételten annak, szükséges tehát, hogy immár nyíltan