Bánkiné Molnár Erzsébet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 39. - Egyek falukönyve 1786-1860 (Debrecen, 2008)

Előszó

egyre ritkábban azonosíthatók, fontosabbnak tartották a csőszök, pásztorok, szegődöttek bérének és nevüknek feljegyzését.

1824. év után minden magyarázat nélkül az 1836-os évben írottak következnek. A rendszeres jegyzőkönyvezést ekkor abbahagyták. A kötet további oldalait a faluhoz érkezett vagy onnan küldött dokumentumok bemásolt szövege foglalja el. Közben mintegy negyven oldalon olvashatók az 1800-1817 között lezajlott jogszolgáltatási és katonaállítási ügyek, a besorozottak névsorával együtt.

Kötetünkbe körleveleket is bemásoltak. Találhatók közöttük adókivetési táblázatok, és az egri káptalantól küldött utasítások. Figyelemre méltó Greskovits Ignác egri kanonok és dékán az 1824-ben kelt utasítása a falu számadási teendőiről, a bevételek és kiadások dokumentálásáról, az elöljárók írásbeliségének mikéntjéről.

1830-tól észlelhető az árvák vagyonára való gondosabb felügyelet, majd 1836. év után a föld adásvételek megszaporodása. Minden ingatlan adásvételt, cserét a tanács előtt kötöttek a káptalan által megszabott formula szerint, az urasági jóváhagyást is bejegyezve. Az 1836/37. évben ismét rendszeresen vezetik a tanács üléseinek jegyzőkönyvét. A rendszerességet Dorogma és Egyek között kirobbant révhasználati vita dokumentumainak bemásolása szakítja meg. Később már nem tértek vissza a testületi ülések rendszeres feljegyzésére, viszont a jogszolgáltatás körébe tartozó ügyeket továbbra is beírták. 1841-1860-ig szinte minden esztendőben feljegyezték a conventiosok nevét és bérét.

Az 1848-as szabadságharc történései a jegyzőkönyv segítségével nem ismerhetők meg, bár a szabadságharc éveiből vannak bejegyzések. A kötet végén a különféle tisztségviselők esküszövege után a falu, Pesti Frigyes által is említett, 1456-os berajzolt pecsétje látható. A jegyzőkönyv utolsó lapjain a révre vonatkozó vegyes feljegyzések, tarifák találhatók.

A közreadásnál megtartottam a protocollum eredeti szerkezetét és szövegtükrét. Néhány szó olvashatatlan, ezt szögletes zárójelben jeleztem. Szögletes zárójelbe tettem azokat a dátumokat is, amelyek a kéziratban a vonatkozó rész végén helyezkednek el, de a kutató számára hasznos, ha előrevetítve is látja a keletkezés időpontját. A szögletes zárójel harmadik alkalmazását akkor tartottam szükségesnek, amikor nem a jegyzőkönyvből vett megjegyzést, magyarázatot írtam be.

Az eredeti írásmód megtartása olykor kicsit nehézkessé teszi az olvasást, viszont lehetőséget ad a nyelvészeti vizsgálódásra. A kor szokása szerint a magyar nyelvű szövegben számos latin kifejezés, mondat található. Ezek ma már nem olyan közérthetőek, egyértelműek, mint leírásuk idején voltak. Feloldásuk, az adott szövegkörnyezetben helyesnek gondolt magyar nyelvű értelmezésük lábjegyzetben olvasható. A forráskiadvány használatát segíti a rövidítések, a gyakran ismétlődő záradékok magyarázó feloldása.

Kiskunfélegyháza, 2004. május 2.

Bánkiné Molnár Erzsébet

6