Bánkiné Molnár Erzsébet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 39. - Egyek falukönyve 1786-1860 (Debrecen, 2008)

Egyek falukönyve

Földes Uraik az hidassokon az határj okban járni vámszedés nélkül helyet engedtek, azt jól tették az is igaz; hogy határunkba nem kéntelenek járni, — Hasznot vadásztak mindazon által ők, és haszon­keresés vágyába voltak, mert nem vettek volna maguknak hidast, az sem igaz; hogy az visszálkodást unták meg, mert azt nem ők hanem mi únhattuk volna meg, mert ők minden Eszten­dőbe botra akartak kelni, de mi tőllők nem félvén az verekedés szóval ment, mert ők szabadságot akarván keresni mi nem engedtük, de csak azt is szóval ők nagy Isteni káromlással, egyéberánt ló­ik ha az Révészünknek csismát adtak volna, járt volna benne, de az Révész azt soha föl nem húzhat­ta, ők ugyan adtak czismát az Révész bojtárunknak, de csak most hallyuk azt is mert az mi révé­szünknek illendő evés fizetése volt, Dorogmátúl soha nem kértük, 16, és 17 őles húzó kőtelet, egy­szer adtak, de arra is soká kérték még el vette az Révész, és ebbül is ki tettzik, hogy azért teszik mind ezt; félvén tudni illik attúl, hogy ha semmit révészeinknek sem tésznek, ingyen soha által nem járhattnak, jól tudván az Dorogmaiak azt, hogy az Egyeki révhez semmi jussok, ha az révésznek adtak az Ohati földekbül, használni 3 köblöst, azért az Révész Szabad Királyi Debreczeny várossának 3 kőből illető Dézsmát Pag. 390-ik lap. Dézsmát, megadta, és 3 napokat szogált azt is azomban csak azért adták; hogy mivel rósz volt és Dorogmán gazdája nem akadt, az ohaton az Dorogmaiak igaz Arendáltak, egynéhány hóid szántó főidet, de azt az Egyekiek szántyák felébe nagyobb részint, igy az máséból másnak könnyű volt Dézsma fizetés mellett főidet adni. de ha még ez is tudtunkal volna, mit az Dorogmaiak jutalom fejében adtak, hanem tudtunk nélkül van ez mind, mi után soha egy fillérre terjedhető jutalmat sem kívántunk, az révész az földet úgy vette által, hogy azért az Dorogmaiak rimánkodtak; hogy csak vegye által, és nem az mi kérésünkre esett hát meg, hanem az ő Kérések volt az a révészünkhöz, és így ez nem jutalom. Miután azomban a Dorogmaiak azt írják; hogy mi akár mi színbe adgyuk elöl, az Tekéntetes Úr balúl ne méltóztasson ítélni az az oka; hogy magukat mint békesség háborítojai vétekbe értük mert ők miólta Egyek Egyek csak létez, jó szomszédok, igaz szívűek nem valának, hanem kárunkra törekvők, és annyi nem is emlékezetünkhöz való sok ideig tartott, békés átjárásunk akadályoztató szándékukat csak ollyas szerencsétlen Ember gondolta, Koholta és indította arra meg most, ki még nem gondolta azt; hogy Egyek Helységének az idén 400 pengő forint Kárt tett, mellyet mi az Dorogmai Közönségen mint Vakmerőkön az rendes Törvény úttyán meg térítettni is kívánunk - Ajálván magunkat tapasztalt Úri kegyességébe, az Tekéntetes Fő Ügyész Úrnak Egyeken Szep­tember 12-én 1838-ik Évben alázatos szegény szolgáji, Egyek Helysége Fő Bírája, Bódi János, és egyben gyűlt hites Tanácsa az egész Egyeki Közönségnek. 1838-ik Év Szent Mihály hava 22-én Egyek Helységében tartatott Tanács Gyűllésbül. Pag. 391 -ik lap. Az itt 390-ik 389-ik 388-ik 387-ik 386-ik 385-ik 384-ik 383-ik és 382-ik Számzatok alatt Jegyzett Tárgyhoz szükséges lévén a Mgos~ Urasághoz leendő bé jelentés, annál fogvást é Tárgyban Végez­tetett hogy az Méltóságos Egri Fő Káptalan mint földes Urainknak mindenektől világos próbákkal való jelentés tétessen ez végbe vitetődvén, Egyeki all Jegyző Ns: Varlady Antal Úr által, az Mgos- Uraság részéről tévő Tettes- Uradalmi Fő Fiscalis Úr illy rendelését hagyta meg, mi itt párban kőzöltetik, u: m: Másolat Minthogy az Méltóságos Fő Káptalan az Egyeki rév eránt, mellyre nézve a Dorogmaiak által e folyó Esztendő Augustus holnapban hatalmassan és erőszakossan meg akadályoztatott, Tet­tes- Borsod Vármegye all Ispánnyátúl Reposítiót kíván, erre pedig több Tanúknak ki halgattatások, és bizonyítások kívántatnának, mi után a' szügséges próbáknak meg szerzését Egyeki vice nótárius Variandi Antal Úrra bíztam s néki e dologban utasítást is adtam, az Egyeki Biró az ö számára mind annyiszor a' mennyiszer szüksége lészen, mint a' Mgos- Uraság dolgában, és jussai elöl mozdításá­ban foglalatoskodónak, a' Helység Lovait, és kocsiját adgya által — Vica Notarius Úr pedig minden 199

Next

/
Thumbnails
Contents