Bánkiné Molnár Erzsébet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 39. - Egyek falukönyve 1786-1860 (Debrecen, 2008)

Egyek falukönyve

fizetés nélkül nem is bócsájthattuk, miután a révért, haszonbért fízettni, és az hidast igen drágán kőllőtt meg vásárlani, azomban szokszor még is hogy Isteni Káromlások között meg történt az, hogy mikor Úrbérbe küldettek a Mgos- Uraság részőkre lakosaink szekérrel ők azoknak előtt elsőbbek kívánván lenni, s nékünk parancsolni; hogy szóval jól el láttak, hogy élettyeik az Tisza partyán lett volna pocséka abba hazudnak, azt soha senki sem látta az csak szépítő beszéd, mert ha nappal mi sem engedtük is által vitettni éjjel az révész ellent állása mellett is lopva önn magok által vitték, és az ő hamisságaik sok száz forintunkat ki vitt, más szegény idegeny utasokkal gorombás- kodván, az sem igaz, hogy azt feleltük volna nem országos rév, az Egyeki, mert mi azt nem is mondhattyuk, mert ezt a Méltóságos Egri fő káptalan ha ország javaira jogai között országos réve nem lett volna, közel 373 Évekig tartó köz tudomás szerént kőtelező Levél mellett nekünk mint országos révet kezünkhöz sem adta volna, mirűl bizonyítást ád az ide :///: alatti rév rendelésűnk.

Pag. 388-ik lap

8-szor Dorogmaiak mind e mai napig hidasunkat soha le nem tartóztatták sem karóját vízbe nem lökték, de nem is lehetett, ebbe sincs igazsságaik mert mi reájok nem haragudtunk, nem is viszalkodtunk véllők, de ők szóval háborítottak, és ők bonszonkodván reánk ők is békéitek egy 12 óra le fojta alatt vellűnk; ha azt állittyák; hogy valaha meg háborítottak, állittsanak Tanukat reá. 9- szer Nagy ár víz idején az Révész oda szokta ki kőttni az hidast hol bátorságossabb, annál fogvást az Dorogmai óldalra is ki szokott kőttve lenni, az Dorogmaiak pedig úgy viselték gondgyát; hogy mikor az nagy ár víz el ment hidasunk igazításáért nem győztünk eleget fízettni, annyira el ronttották, és azért 10-szer az nagy ár víz ideje alatt, hidasunk heverőbe lévén az Dorogmaiak vették hasznát, útas nem járván mert nem is járhatott, és még nem készült nékik hidassok, sok idők ólta az nagy ár víz idején lopva használtak a súlymosson, és rontották hidasunkat, azomban az nem igaz; hogy akár az Tettes- földes Uraságaik részökre járt akár az szegénység részökre valamint által szállítani ne hagytuk volna, mert ha az ár víztől meg lehetett a Tettes Földes Uraságait részökre járt az szegénység részére pedig nem ingyen, — Az Dorogmaiak sok csalfálkodásaik szerént, még azt is mondgyák; hogy sok pénzért vitettünk az ollyas ár víz ideje alatt valakit által, és még sokszor nem is vitettük, az sem igaz mert az ki azt mondgya sok pénz fizetésér szállítottunk valakit az ollyan Ember sok fizetés helyett rettenetes sokat veszekedett, Káromkodott, s kivált Dórogmai, s kívánták Kárunkra lopva, az hidast szokszor ingyen használni, osztán szintúgy sincs sok pénze Dorogmának; hogy sokat fizethessen, valamint nékünk, azomban soha Dorogma Helysége túdtunkal szabadon hidasunkal nem járt, és nem is járhatott, az abbúl Ki tettzik; hogy mikor nagy ár víz van mi távolba esvén az Reveinkhöz, az révész sem lakik hijjába az révve, és az hidas az Dorogmai óldalon lévén ki köttve; hogy az Dorogmaiak hidasunkal tudtunk nélkül mit tésznek, azt nem tudgyuk mind az mellett, 11-szer mit kértek most leg közelebb földes Uraiktól, azé nem tudgyuk, elég az ahhoz, hogy mi az mi hidasunkon kívül több hidast révünkbe

Pag. 389. lap

hidast révünkbe nem esmérünk. hogy mi czélba lehettek az Dorogmaiak arról mi 12. semmit sem tudónk, nem is hallottunk, ha révészünk ide haza lett volna jelentette volna is, de épen cseghén lévén 3 hétig ö sem tud rúla semmit az Dorogmaiak mint Tolvaj, hidassal úgy jártak keresztül az sólymoson, és úgy kívánkoztak szabadságot nyerni, de mi Dorogmai hidas név alatt, el nem esmér- vén, nem is szenyvedttik, nem hogy barátságos egyeségbe lettünk volna, valaha véllők, ennek következésébe 13-ra mivel Dorogmai ki kötő hely soha nem is volt, hanem Egyeki, következőleg az Egyeki ki kőtő helyre Dorogmai hidast hozni nem kéntelenség, hanem vakmerőség, volt a nagy ár víz után is 14-én Béjelentvén mi Rév Árendások azt, hogy az Dorogmaiak hidast használnak révünkbe és fele vámot is szednek, az helybeli Tiszt Szakácsy Mihály Úrnak mért jött ki véllűnk, de minda mellett az Dorogmai Bírákat által nem hivatta, csak azt üzente általunk, nékik: hogy az hidasokat tegyék az hová akarják, és az már egyszer szedett fele vámot 1 fa 30 xra menőt a félét révészünk bé hozván 45 xárt azt is vissza küldöttük nékik. 15-ra Hogy az Dorogmaiaknak Mgos198