Bánkiné Molnár Erzsébet: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 39. - Egyek falukönyve 1786-1860 (Debrecen, 2008)
Egyek falukönyve
Pag. 336. szándékunkba vettük és azokat annak sinór mértéke szerént [?]avállatossan bé végezni egyben gyűltünk volna, meg jelent előttünk Helységünk igen érdemes Kántora Réfíj Mátyás Úr! az ki is hozzánk illő egész tisztelettel, az alább írtt kérését adván élőnkbe, hogy azt Bírói szívűségűnk tudomása által fel venni, és kérését el fogadni ne terheltessünk t: i: az Kántori Kertében az le fojt 1836-ik Esztendőben az maga Költségén helyre hozott s újdonan készült óllat, és Kutat csínáltattván, hogy idővel és ha el romolnának ötét, vagy leendő örökössét, az Helység meg ne háborgassa, azért: vagy ismét tőlle vagy örökössétűl újdon való fel építést rajta ne követelhessen, mint hogy ahhoz nékie az Helység leg kissebet sem adott, s hogy ne okoltasson azoknak el romlásakor, hogy ő az Kántori Kertében lévő Istállót vagy kútat el romolni hagyván jelentését bé nem adta. Végzés Miután tehát az tisztelt Kántorunknak e részben igasságos kérését el láttuk volna, kérését annak illendősége szerént, mint igaz okokon épült fel szóllítását el halgattván jó szívvel el is fogadtuk, s azt el fogadva lenni esmérjük bizonyíttyuk azomba közönségessen, hogy ő miután az Helység akkori tehetettlenségét el látta az Kertében lévő Istállót, és Kútat melly is egy őlnyire le van róva a maga költségén építette, semmi leg kissébb segedelemmel sem lévén hozzájá az Helység, mint hogy tehát ez igy történt annak következésébe, mind az mostanság Bíráskodást viselő és az alatt élőknek, mind pedig ugyan ezen értélembe, útódgyainknak is, ez Levelünknek rendében ki adgyuk, és meg hadgyuk azt; hogy az Kántori kértében lévő, s az maga költségén újdonan fel épített, óll, és Kút, épülettyei, Pag. 337. ha mind lábig el romlónak , s az Tisztelt Kántorunkat, vagy leendő örökössét, é részben egyszóval senki sem érdekellye, valamint azt nem is tehettvén, s neis bátorkodgyon érdekelhettni, mi után abba az helységnek egy fillérje sincs, sőtt szives meg kéméllését az Helység eránt, az tisztelt Kántorunknak köszönettel vészük. Mely megesmerésünkön épült bizonyítvány hagyományos Levelünket ki adtuk részére, és örökössei neveink alá írássával, és Helységünk élő pecséttyével meg erősíttve. Egyeken és folyó 1837-ik Év, Szent Jakab hava 1-sö napján tartatott Gyűllésünk alatt. P.H. Fő Bíró Bódi János és Egyben gyűlt Tanáccsá fel Jegyzetté, és kiadta, Neves Attaki Varlandy Antal Hites all Jegyző No 233. 1837-ik Év! Mind Szent hava 13-an itt Egyeken tartatott Tekéntetes Úri Szék Egyeki lakos Zsolyomi Ferencztül el Ítélvén Csőké István örökössé Zsuzsannának még az Édes Attya által bírtt egy egész hely földnek külső illetőségeit, az parancsoltatott, hogy nekie agyuk által az földet, és becsüllyük meg magját szántását és szóval minden reá tett munkáját, melly parancsolattyát tellyesítvén az Tekéntetes Úri Széknek folyó holnap 14-e, az földet Csőké István örökössének Csőké Zsuzsánnának kezeihez adtuk, mint Egyeki lakos Ferencz, Péter Hitvessének azonban mivel Zsolyomi Ferencznek keresete vagyon édes attya főldgyére mellyet most részire Mihály bír, ha meg nem nyerné az parancsoltatott, hogy őt különös Jegyzésbe tegyük, hogy ha az újj föld osztály leszen, akkor említtsök fel, hogy ő is kaphasson egy egész Úrbéri külső telek illetőségeinek haszonvételét, mint hív, és jó jobbágya az Mgos~ Uraságnak melly szerént mi ötét ide fel jegyeztük, és azt bé bocsátjuk hogy Csőké Zsuzsánná Zsolyomi Ferencznek bets szerént a szántórészt ugarlásért és az magáérul fizetett N° 72 vftot azaz hetven két váltó Rhenes forintokat. Feljegyzetté attaki Varlandy Antal Hites all Jegyző 169
