Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1610, 1618-1619 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 38. (Debrecen, 2007)

nem kereste, ü akaratjából megh sem alkudt vele, az mit Vezel Mihályné kezéhez vött is híre és akaratija nélkül vötte kezéhez, az menedéket is nem ü akaratjával adta, nem ü adta Kalmár Lászlónénak. 633. oldal 1. Kalmár (Kalmár) Lászlóné, Anna asszonyt, úgy mint alperes Kalmár András, úgy mint felperes ellen viszont bizonyítsa meg, hogy Vezel (Vezel) Mihályné, Katalin asszony tutora volt Kalmár Andrásnak, Kalmár András akaratjából fogta perben ütet Vezel Mihályné az Kalmár Lászlóiul neki hagyott székére, vegye az per közben ü akaratjából, úgy mint Kalmár András akaratjából alkudt meg vele, az pénzt az alkuvás szerént Kalmár András kezében adta, és az mindenek levelét is Kalmár Andrásnak adta kezében ez alperes Kalmár Lászlónak. Tizenötöd napra. Annak felette az menedéklevélben az felperes Kalmár András pert vehessen, és megadjuk. A nótárius távollétében. Szeptember 27. 2. Kántor (Kantor) Jánosné Tót (Thott) Mihályt, az atyját gondviselőnek, Kakas (Kakas) Istvánt Szentpéteri (Zentpeteri) Jánost prókátornak vallja. 3. Szőcs (Zeots) György hagyta ük hátra Lakatos (Lakatos) Jánost prókátort viszont megfogatta Tót (Thott) Mihály uram az melyet ellenzett Szűcs György, az törvény szabadossá hagyta Tót Mihály, hogy vallhatja prókátorának, az mellyet Szűcs György tanácsra vitte, és továbbküldjük. 4. Szabó (Zabo) Pál nem compareált volt Szabó (Zabo) Bodizsár és Ferenc ellen, de minthogy okát adta, hogy nem compareált, az törvény az bírságot semmissé tötte. 634. oldal 1. Az felperes Szabó (Zabo) Boldizsár és Szabó Ferenc az feleletben hagyatlanul más ügyét forgatja, azért az törvény hagyatlan prókátornak találta, azért 9 girán marsztotta az törvény. Tanácsba vötte Szabó Ferenc az törvényt. 2. Varga (Vargha) János magát megmentse harmad magával törvény szerént harmad napra, az bírságot tegye meg. Varga János törvény háborgatáson maradotth. 3. Simon (Simon) Jánosné vallotta prókátornak Kakas (Kakas) Istvánt Bana (Bana) János ellen. 4. Bana (Bana) János vallotta prókátorának Kása (Kasa) Mártont, Simon (Simon) Jánosné ellen. 5. Bana (Bana) Jánosnak az törvény harmad napra való feleletet engedett. Szeptember 4. 6. A bíró és az esküdtpolgárok határozatát a Tót (Thott) Anna asszony, a néhai Kántor (Kanthor) János övegye, felperes és Szűcs (Zeots) György alperes között abban a dologban, hogy Kántor Jánosné, Anna asszony Szentpéteri (Zentpeteri) Jánost prókátornak fogadta Szűcs György ellen, s ha lehet, vagy nem, a szenátus korrigálta, az visszaálljon Szűcs Györgyhöz. Ésszerűen így határoztunk. 7. Hogy mivel mind az két fél így ott megbeszéllette Szentpéteri (Zentpeteri) Jánosnak, egyik prókátora se legyen.