Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1610, 1618-1619 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 38. (Debrecen, 2007)

Szeptember 20. 1. Bizonyos Nagy (Nagj) Benedeknének nevezett vénasszony a Kovács (Kovacz) Balázs alperes által idézett bizonyos szidalmazásról a szokásos esküt letéve saját tisztázására vallotta oly módon, hogy ő nem directe mondotta Kovács Balázsnéra azt, hogy pénzt lopott, hanem mástul úgymint Posta (Posta) Istvánnátói hallotta. Ez így következik. 2. Kovács (Kovacz) Balázs, mint felperes és Posta (Posta) Istvanné asszony, mint alperes között határoztak. Mindkét fél bizonyítsa saját előtejesztését. Felperes Kovács Balázs bizonyítsa, hogy Posta Istvánná nyilván mondotta ezt az ő felesége felől, hogy 125 dénár pénzt lopott és abból készítettéit szép ingvállat magának. Egyik. 3. Posta (Posta) Istvánné ellenkező bizonyítsa, hogy ő ezt nem directe, hanem gyanúval mondta ilyen módon, hogy Balázs Kovácsné egy zsákot lopott volt el ki mikor firdettek volna, tőle eltagadta, imitt-amott rejtegette, sőt az urának darócába takarta úgy tette az ágyába, hogy ott meglátták és kérték tőle, hogy előadja, még is tagadta azt, tudván arra képest mondta, hogy neki is 125 pénze veszett el, de ha meg gyógyul Kovács Balázsné előhívja, mert őreá gyanakodik azért is, nem másra. 4. Fodor (Fodor) András három évnyi szolgálatának 18 forintnyi keresete ügyében és több ruha ügyében Szilágyi (Zilagj) Balázsné asszony ellen esküdjön, hogy az mint az ki bocsátott esküdtbíró számot vette köztök, azzal mind adós Szilágyi Balázsné neki szolgálatáért. 5. Imre deák és családja egyik részről és Vízhozta (Vizhozta) Péter között másik részről bizonyos támadás és éjszaka közöttük történt verekedés ügyét, hogy ki cslekedte azokat, határoztak. Mindkét fél tanukkal bizonyítsa a saját előterjesztését, hogy kétség kívül kinek az ösztönzésére történt a véres összeütközés. 81. oldal 1. Márton (Marton) Mihály és Nyíri (Njrj) Miklós Varga (Varga) János szolgájának, bizonyos Nyíri (Njri) Pálnak, aki Matyusfölde (Mathiusfölde) vidékén betegségbe esvén meghalt, a vértestvérei, ifjak, és Varga János jelenlétében ilyen vallomást tettek előttünk. Az ő attyokfiának Nyíri Pálnak az mi pénze volt, halála után mint hogy Varga János kezénél maradott elsőben az kiknek adós volt, azokat meg elégítvén belőle úgymint hencidai (Henczidai) Oláh (Olah) Jánost 63 forintról, Nagy (Nagj) Mihályt 27 forintról, Borsi (Borsi) Pált 8 forintról, Szíjgyártó (Zigiarto) Benedeket 5 forintról. Varga János nekik minden marháját, pénzét épen kezekben adta, kivel ők is contentusok lévén, ez után soha Varga Jánost törvénnyel nem keresik. E fölött meg Patai (Pathai) János tartott, ő is nála 20 forintot, de most itthon nincsen, ha az is felszabadul, azt is kezekhez adja. 2. Túri (Thuri) János nevű országjárta tolvaj hajdú, most Erdélyben (Erdei) lakik, Veres (Veres) Gáspárt citálta vala élőnkbe egy Konkoly (Konkoli) Péter nevű tolvajnak nála levő lováért, mentéjéért, mely Konkoly Pétert Zilahon (Zilahon) mostan akasztották fel, ezért hogy neki Konkoly adós volt volna. Az törvény úgy találta, hogy Túri János megesküdjék, hogy őneki adós volt Konkoly Péter az egy ló és mente árával, de Túri János meg nem esküvek. Tehát elmaradott Veres Gáspár mellől. Szeptember 22.