Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1606-1607 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 35. (Debrecen, 2002)
miután meghallotta azt a kegyetlenséget, hogy azok mikor visszatértek Egerből (Agria), az egri kincstár szolgálatából, Tarján (Tarján) falunál, a kegyetlen tatár Erdélyből (Transylvania) Dobricsánba (Dobrithjan) jővén megölte őket, mivel tehát az említett urak közül, vagyis Túri Szabó Péter és Pente Máté főembereink közül, akik oly nyomorultul haltak meg, azok vérdíját megfizetni, vagy azt a veszteséget megfizetni, amely feltámasztaná őket mások félelmében: mégis amennyiben a szűkös idők és a város szűkös anyagi helyzete megengedi, az említett urak hitveseinek és családjának megadta ezt a szabadságot. Tudniillik azoknak minden javát, ruháját és természetesen kardját, amelyek velük vesztek viselni tartoznak: 4. oldal és valamennyi szenvedésért azok hitvesei és családja ez év januártól számítva két egész hónapig semmiféle adót, élésadót, utcaszert és tizedszert adni és fizetni nem köteles, sőt sem igás jószággal, sem szekérrel és mással, a város és az utca népével egyetlen szolgálatot tenni nem kötelesek. 1. Ugyancsak egységes szavazattal elfogadták, hogy a Nagy Erdőnek (Nagj Erdeo) nevezett erdő kivágattassék, és a fát szekerekre rakni, és egy 4 lovas szekérre, egy 6 ökrös szekérre, egyenként öt dénárt vagyis szekerenként 20 dénárt tartoznak lefizetni, és pecsétet kapni, az erdőre jönni és 10 forint bírság terhe alatt naponta legalább egyszer kell szekérrel fát hoznia. Január 4. 2. Varga (Vargha) László Rác (Ratz) Péter személyében törvényre tiltotta Deák (Literátus) más néven Olasz (Olaz) Mihály ökörbőreit. 3. Lakatgyártó (Lakathgjartho) Gergely egyfelől, másfelől János kovács között ilyen törvény lött az kérdés felől, hogy János kovács még a szolgáló mesterséget nem viselte, és azzal az okkal nem akarná viselni, mert ü derekas 5.oIdal mesternél ki azelőtt az szolgáló mesterséget elviselte, ü azzal immár egy kenyéren vagyon, és még Lakatgyártó Gergelynek kellene viselni ki ü utána vagyon. De az törvény azt találta, hogy minthogy még a szolgáló mesterséget nem viselte, ha mással derekas mesterrel vagyon egy kenyéren is, ugyan az eszes igaszságnak neki is igazat kell tenni, mert Kovács (Kovats) Kálmán kivel együtt vagyon abból ütet fel nem válthatja, hanem ő maga tartozik az szolgáló mesterséget viselni, és így az céhnek s mesterségének igazat tenni. 1. Bacsó (Batsio) János felperes és Szabó (Zabo) János az ő szolgája, mint alperes között a felperes hét földjének szántásából származó veszteség ügyében elhatározták. Hogy noha az egyik tanú nem olyan nyilvánvaló hogy teljességesen erre az Szabó Jánosra bízta volna lovak gondja viselését az szántáskor: mindazáltal is az is az egy első tanú behozta azt hogy esztendős szegődött szolgája is csak Szabó Jánost más az hogy vallja azt is ezen tanú, hogy az ura Bacsó János alperes hogy az lovaknak gondját viselje azt mert hogy ha tudta volna és az volna hogy mondta volna ü különben viselt volna gondot felőle, az másik tanú pedig teljességesen meg vallja ó.oldal Hogy ugyan azt mondta Szabó Jánost az ura Bacsó János szavára, hogy ha az előtt megmondta volna hogy reá bízta tehát különben gondolt volna felőle: mellyekből megtetszik, hogy ü szántott rajta, s ugyan elébe adta az ura, s ü is mondta, hogy ha ez előtt úgy volt volna cserében adván különben viselt volna gondot felőle, ezért ö neki kellett volna őrzeni, s neki is kell az árát megadni, társat magához keresvén ha ki vele volt, úgy azért hogy nagyobb erősségen esküdjék tanú mellé Bacsó János, hogy mikor szántani bocsátotta az Szabó Jánosra bízta, és azután is megintette, hogy gondja legyen az lovakra Szabó Jánosnak, azt mondta, hogy ha tudta volna, s elejben atta volna különben viselt volna felőle gondot.
