Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

32. Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme. Db. 1870. 364-366.1. Acsády Ignác. Id. m. 1898. 83., 92.1. 33. CJH. 1662. 19. tc. 2 §. 34. A statútum keltezése 1643. jan. 13. De a keletkezése körülményei szerfelett homályosak, mert az 1. pont - amely a kibocsátójára utalna hiányzik, mindjárt a 2. ponttal kezdődik. Egyáltalán nem bizonyos, hogy a felsőmagyarországi főkapitány szabályozta volna ilyen részletezéssel egy helyi közösség viszonyait. Ennyire ugyanis nem ismerhette azokat. Inkább valószínű, hogy a kialakult jogszokást, a helyi viszonyokat jól ismerő literátus személy (nótárius) vagy testület által történt az összeállítás. Az utolsó 31. pont más írással utólag lett betoldva. Ez alatt a többihez hasonló kézírással : "Ez articulusok leírásában voltának jelen az megnevezendő tisztességes személyek, kik ugyan az városnak elei ". Névszerint megnevezve Nagy András kapitány, a hadnagy, a város gazdája, tíz esküdt és más tizenkét személy tisztség nélkül, összesen 25 név. A névsor után rosszul olvashatóan "PTS. civitas", ami a későbbi másolatra utal. HBMLT. V. A. 502/a. Fasc. II. no. 15. - Közölte Komáromy András. Id. m. 1898. 63-72.1. A betűforma mindenképpen XVII. századi jellegű. 35. 1637. jún. 28. Szoboszlói kapitány Fekete Péter hitlevele világosan kimondja, hogy a város kapitányának közvetlen felettese a felsőmagyarországi főkapitány. A szoboszlói jegyző a két hadnagyot, tizenkét esküdtet, mint sedes judiciariát alkotó testületet írta be a prothocollumba. HBMLT. V. A. 402/a. 1. k. számozatlan lap. 36. " Akik penig a város erősségét megrontanák, mint nem régen is történt, nem egyébbel, hanem fejükkel érjék meg." (18 p.) 37. Sugár András: Adatok (=Polgár története) 1974. 453-454- 1. Komáromy András: Id. m. 1898. 71.1. 38. Vámospércs. Komáromy András Tört. Tár 1903. (IV) 427-428 .1. Szoboszló 1616. aug. 9. V. 403/b. 1. cs., 1625-1632. V A. 401/c. 32. cs., 1672. V. A. 408/b. 6. cs. - Nánás: Orosz István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom. (= Hajdúnánás története) Hajdúnánás, 1973. 89-90.1. 39. A XVII. század végén - már gyakoribb bejegyzések szerint - a háztelket és tartozékaként a ház után való földet a lakosok egymás között szabadon adták vették. Ezekre a tulajdonjogi szabályozásra nincsen példánk, a használatukra azonban igen. Polgár példája mutatja, hogy a külső pusztára vonatkozóan birtoklási szabályozás nincsen, csak a használat módjára.