Katonai tábortól a mezővárosig - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31. (Debrecen, 1999)

A bevezetés elején utaltunk azokra a tanulmányokra, amelyek a hajdúság történetének tárgyalása kapcsán érintőlegesen foglalkoznak a városok igazgatási és igazságszolgáltatási tevékenységével és szervezetével. A szerzők közül csupán Komoróczy György és Nagy Sándor kutatott a megmaradt jegyzőkönyvekben. A mohácsi vész után kialakuló és 1848ig működő újkori közigazgatás történetének monográfusa, Ember Győző is elsősorban a korábbi feldolgozásokra támaszkodott, jóformán a XVIII. században már szervezetileg és hatáskörileg jól kialakult szervezeti felépítését és működését tárgyalja. Az egyes városokkal kapcsolatban érdemi megállapítása abban összegezhető, hogy a " kapitányok és hadnagyok - kezdetben katonai tisztségek voltak, idővel azonban a polgári kormányzatot is átvették". A tisztikar hatáskörének és ügyintézésének részletes ismertetése még megválaszolásra váró feladatok közé tartozik. A hajdúvárosok XVIII. századi társadalmi szervezete alapján - elfogadja a Császár Edit nézetét - a hajdúságot a városi földbirtoklás miatt valamiféle polgári jellegű társadalomnak véli. 68 Az itt feltárt - szórványos adatok igazolják, hogy a XVII. század utolsó évtizedéig a hajdúvárosok lakói elég pontosan meghatározott fegyveres szolgálatra kötelezett katonai szervezetben, hadirendtartás előírásai alávetett közösségek voltak. Ezt igazolják az adattárban közölt iratok is. 69